A mai világban a Solymoskarcsa általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely az alkalmazások széles spektrumát fedi le. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságban betöltött relevanciájáig a Solymoskarcsa tanulmányozása vitathatatlan jelentőségre tett szert a tudás különböző területein. Ebben a cikkben a Solymoskarcsa különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni. Az eredetétől a mai fejlődéséig egy részletes elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Solymoskarcsa jelentőségét és hatókörét a mai világban.
Solymoskarcsa (Jastrabie Kračany) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Solymoskarcsa (szlovákul Jastrabie Kračany) Királyfiakarcsa településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. A Karcsák falucsoport része.
Dunaszerdahelytől 4 km-re délnyugatra fekszik.
A települést 1289-ben "terra ville Potuna falconariis" néven említik először. 1313-ban "Solmuspaton", 1326-ban "villa Pethen Solymus", illetve "Solymospathun" alakban említik a korabeli források. A pozsonyi váruradalomhoz tartozott, első lakói minden bizonnyal királyi solymászok voltak. Később a gellei érseki székhez tartozott, lakói nemesi kiváltságokkal rendelkeztek. 1828-ban 15 házában 109 lakos élt.
Fényes Elek szerint "Karcsa (Sólymos-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 112 kath. lak."[1]
Pozsony vármegye monográfiája szerint "Solymoskarcsa, az Alsó-Csallóközben fekvő magyar kisközség, 20 házzal és 92 róm. kath. vallású lakossal; temploma nincs; postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása pedig Dióspatony."[2]
1910-ben 109, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1940-óta Királyfikarcsa része.
2001-ben Királyfikarcsának 967 lakosából 872 magyar és 84 szlovák volt.