Solutréi kultúra

A következő cikkben a Solutréi kultúra-el foglalkozunk, amely téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki. Ez egy olyan probléma, amely minden korosztályt és a világ különböző részein érint embert, és jelentős hatást gyakorol a mai társadalomra. Ezen a vonalon megvizsgáljuk a Solutréi kultúra-hez kapcsolódó különböző szempontokat, beleértve a történetét, a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatását, a mindennapi életre gyakorolt ​​​​hatásait, valamint a probléma megoldásának lehetséges megoldásait vagy megközelítéseit. Ezenkívül megvizsgáljuk a Solutréi kultúra-ben érintett szakértők és emberek véleményét, hogy teljesebb és megbízhatóbb képet kapjunk a Solutréi kultúra fontosságáról és relevanciájáról.

solutréi kultúra
Korszakfiatalabb őskőkor (felső paleolitikum)
Abszolút kormeghatározás (általános)kb. 22 000-17 000 évvel ezelőtt
Földrajzi kiterjedésFranciaország - Solutré és Sers, Spanyolország, Portugália
Előző korszakgravetti kultúra
Követő korszakmagdaléni iskola
Vezérleletekvékonyra pattintott nyílhegyek és pengék kovakőből, ónixból, kvarcból és jáspisból; varrótű és horgászhorog;
A Wikimédia Commons tartalmaz solutréi kultúra témájú médiaállományokat.

A solutréi kultúra egy viszonylag fejlett, kovakő eszközöket készítő régészeti kultúra, melynek képviselői az őskőkorszak idején, időszámításunk előtt 22 000 és 17 000 között éltek.

Részletek

A "solutréi" kifejezés abból ered, hogy a Solutré-szikla közelében kőkori eszközöket rejtő régészeti lelőhelyre bukkantak a régészek a mai Franciaország területén, Solutré-Pouilly község területén. A Solutré-szikla tövében található leleteket 1866-ban fedezte fel Henry Testot-Ferry francia geológus, paleontológus. Napjainkban védett terület Parc archéologique et botanique de Solutré néven, amely régészeti értékei miatt vált védetté.

Ezen kézművességi gyártási eljárást Gabriel de Mortillet nevezte el azért, hogy az általa már korábban feltárt Moustier-kultúra barlangokban előforduló leletei[1] után időrendben következő megmunkálási eljárásoknak nevet adjon. E korszak leletei között különböző eszközök, díszes gyöngysorok, csontból készített tűk, valamint a prehisztorikus művészet, azaz a barlangrajzok kiemelkedőek.

A solutréi kultúra idején kifejlődött eszközmegmunkálási stílus előtte nem létezett, és egészen egy évezreden keresztül nem is készültek ilyen technológiával megmunkált eszközök. Viszonylagosan alaposan megmunkált, igényes, hasítással és pattintással készített kőeszközöket készítettek e kor emberei.[2][3][4]

Galéria

  • Solutréi kőeszközök, időszámításunk előtt 22 000–17 000 között, Solutré-Pouilly, Saône-et-Loire, Franciaország
    Solutréi kőeszközök, időszámításunk előtt 22 000–17 000 között, Solutré-Pouilly, Saône-et-Loire, Franciaország
  • A solutréi szerszámok közt található a világon először használt, jól felismerhető varrótű és horgászhorog.
    A solutréi szerszámok közt található a világon először használt, jól felismerhető varrótű és horgászhorog.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Solutrean című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  1. ↑ One or more of the preceding sentences incorporates text from a publication now in the public domain: Chisholm, Hugh, ed. (1911). "Solutrian Epoch". Encyclopædia Britannica. 25 (11th ed.). Cambridge University Press. p. 377.
  2. ↑ « Les Maitreaux : Un atelier de taille Solutréen » , sur lesmaitreaux.free.fr (consulté le 30 mars 2018)
  3. ↑ Olivier Agogué, « Autour du grand paléolac miocène : continuités et ruptures de l'occupation territoriale au Paléolithique supérieur en région Centre », Bulletin de la Société préhistorique française, vol. 102, no 3, 2005, p. 509–526 (DOI 10.3406/bspf.2005.13139, lire en ligne , consulté le 30 mars 2018)
  4. ↑ Thierry Aubry, Bertrand Walter, Emmanuel Robin, Hugues Plisson et Mohammed Ben-Habdelhadi, « Le site solutréen de plein-air des Maitreaux (Bossay-sur-Claise, Indre-et- Loire) : un faciès original de production lithique », Paléo, vol. 10, no 1, 1998, p. 163–184 (DOI 10.3406/pal.1998.1135, lire en ligne , consulté le 30 mars 2018)

További információk