Skara (hegycsúcs)

Ma a Skara (hegycsúcs)-ről szeretnék beszélni. A Skara (hegycsúcs) olyan téma, amely sok embert érdekelt az évek során. Többször is vita, kutatás és elemzés tárgya volt, és úgy tűnik, jelentősége nem csökken. A Skara (hegycsúcs) olyan téma, amely minden korosztályt, nemet és kultúrát érint, és a mindennapi élet több területére is kiterjed. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Skara (hegycsúcs) különböző aspektusait, fontosságát és a társadalom egészére gyakorolt ​​következményeit. Remélem, hogy ez a cikk informatív, és segít jobban megérteni ezt a témát.

Skara
Magasság5193,2 m
Ország
HegységBezengi Wall
Relatív magasság1357 m
Dominancia6,0 km
Elhelyezkedése
Skara (Grúzia)
Skara
Skara
Pozíció Grúzia térképén
é. sz. 42° 59′ 58″, k. h. 43° 06′ 42″42.999444°N 43.111667°EKoordináták: é. sz. 42° 59′ 58″, k. h. 43° 06′ 42″42.999444°N 43.111667°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Skara témájú médiaállományokat.

A Skara (grúzul: შხარა) Grúzia legmagasabb hegycsúcsa az orosz-grúz határ közelében, északi oldalán Oroszország Kabard- és Balkárföld régiója, déli oldalán pedig Grúzia Szvanéti régiójában található.[1] A Skara a Nagy-Kaukázus hegység legmagasabb csúcsa, mivel az Elbrusz és a Dühtau is a Nagy-Kaukázus hegységtől északra fekvő mellékhegységekben található. A Skara 88 kilométerre északra fekszik Kutaiszitől, Grúzia második legnagyobb városától, a legközelebbi település a szvanéti Mesztia. A csúcs a Nagy-Kaukázus hegység középső részén fekszik, Európa legmagasabb hegyétől, az Elbrusztól délkeletre. A Skara a Kaukázus harmadik legmagasabb csúcsa, mindössze néhány méterrel lemaradva a Dühtau mögött.[2]

Földrajza

A Skara a Bezengi-falnak nevezett masszívum, egy 11-12 kilométer hosszú gerinc keleti csúcspontja és keleti végpontja. Ez egy nagy, meredek csúcs egy erősen eljegesedett régióban, és komoly kihívások elé állítja a hegymászókat. Északi oldalának sziklafala (az orosz oldalon) 1500 méter magas, és számos klasszikus nehéz útvonalat tartalmaz. A jelentős, 5068 méteresNyugat-Skara nevű alcsúcs önálló hegymászási cél, a teljes Bezingi-fal átjárása pedig „Európa leghosszabb, legnehezebb és legmegerőltetőbb expedíciójának” számít.[3]

Története

A csúcsot először 1888-ban mászták meg az északkeleti gerincen keresztül, a brit-svájci csapat, John Garford Cockin angol hegymászó és Ulrich Almer és Christian Roth svájci vezetők által. Ez az útvonal még mindig a hegy egyik legkönnyebb és legnépszerűbb útvonala. A Bezingi-fal első sikeres meghódítását 1931-ben az osztrák K. Poppinger, K. Moldan és S. Schintlmeister hajtotta végre.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ A Kaukázus gyöngyszeme, Grúzia (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2025. április 17.)
  2. ↑ Shkhara - Peakbagger.com. www.peakbagger.com. (Hozzáférés: 2025. április 17.)
  3. ↑ Audrey Salkeld: World mountaineering. 1st U.S. ed. 1998. 70. o. ISBN 978-0-8212-2502-8 Hozzáférés: 2025. április 17.  
  4. ↑ Freshfield, Douglas W. (1896. augusztus 1.). „The Central Caucasus”. The Geographical Journal 8 (2), 153. o. DOI:10.2307/1773616. ISSN 0016-7398. (Hozzáférés: 2025. április 17.) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Shkhara című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.