Ebben a cikkben átfogóan és részletesen foglalkozunk a Simon Gyula (politikus) témával. A Simon Gyula (politikus) napjainkban nagyon fontos téma, amely számos vitát és ellentmondásos véleményt váltott ki. Ezen a vonalon elemezzük a Simon Gyula (politikus)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Emellett különböző szempontokat és szakértői véleményeket is megvizsgálunk azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos jövőképet adjunk az olvasónak a témában. Ne hagyja ki ezt a cikket, amelyben megfejtjük a Simon Gyula (politikus) összes titkát.
Simon Gyula | |
![]() | |
Született | 1838. április 4. Pinnye |
Elhunyt | 1893. május 7. (55 évesen) Pinnye |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Szent Benedek-rendi Katolikus Főgimnázium ( – 1840-es évek) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Simon Gyula témájú médiaállományokat. | |
Simon Gyula (Pinnye, 1838. április 4. – Pinnye, 1893. május 7.) jogász, politikus, alispán, majd főispán.
Apja Simon János, édesanyja kocsobai Tiboth Magdolna. A középiskolát a soproni bencés gimnáziumban végezte, majd Bécsben folytatott jogi tanulmányokat. 1858-ban a soproni helytartó tanácsnál lett fogalmazó gyakornok. 1859-ben kezdett Moson vármegye közigazgatásában dolgozni, ahol különböző beosztásokban működött (1859-ben magyaróvári szolgabírói tollnok, 1860-ban Moson vármegyei másod-aljegyző). 1862-ben Moson vármegyei főjegyző, 1871-től pedig alispán lett. 1876-ban királyi tanácsossá nevezték ki, 1879-ben pedig Ferenc József a Vaskorona-rend III. osztályával tüntette ki. 1880-ban Magyaróvár–Szentjános juttatta Szabadelvű párti programmal az Országgyűlésbe, de már az 1881-es választásokon vereséget szenvedett. Csalódottságában pinnyei birtokára vonult vissza. 1884-ben azonban, báró Miske Imre főispán halála után, az uralkodó Simont tette meg Moson vármegye új főispánjává, amely hivatalt aztán haláláig viselte is.
Elődje: br. Miske Imre |
Utódja: hcg. Pálffy-Daun Vilmos |