Napjainkban a Schnausz György olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Egyre többen érdeklődnek a téma iránt és keresnek ezzel kapcsolatos információkat. A Schnausz György sokféle szempontot lefedhet, a személyes problémáktól a globálisan érintő aktuális problémákig. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Schnausz György témáját, és elemezzük a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását. A Schnausz György eredetétől a mai fejlődésig egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a nyilvánosságban, amely igyekszik jobban megérteni ezt a jelenséget és következményeit.
Schnausz György | |
Született | 1804. augusztus 24. Esztergom |
Elhunyt | 1878. június 16. (73 évesen) Marcelháza |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | pap |
Schnausz György (Esztergom, 1804. augusztus 24. – Kurtakeszi, 1878. június 16.?) kurtakeszi alesperes.
Filozófiát Nagyszombatban a teológiát Bécsben végezte. 1827. december 21-én szentelték pappá. Visegrádon segédkezett, majd 1828-tól Egyházgelle, 1829-ben Somorja, majd Nagymaros, 1830-tól Komárom káplánja. 1831. szeptember 2-tól Kurtakeszi plébános. 1860-ban nagysallói alesperes lett, de maradt a helyén is, majd udvardi alesperes lett. 1878. május 1-től a Szent Adalbert Nyugdíjintézet tagja lett, de rövidesen elhunyt.
1849-ben két ismeretlen honvédet temettetett el.[1] Támogatta az udvardi kálvária fölépítését.[2]
A Magyar Sion előfizetője volt.[3] A Pozsonyi Katolikus Főgimnázium segélyegyletének rendes tagja.[4]