San Pietro Martire (Nápoly)
Ebben a cikkben a San Pietro Martire (Nápoly) témáját különböző perspektívákból tárgyaljuk azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a fontos kérdésről. Szó lesz a San Pietro Martire (Nápoly)-hez kapcsolódó történelmi háttérről, közelmúltbeli fejleményekről, gyakorlati következményekről és lehetséges jövőbeli trendekről. Megvizsgálják az üggyel kapcsolatos különféle véleményeket és megközelítéseket, valamint a témával kapcsolatban általában felmerülő vitákat is. Célja, hogy az olvasó mélyen és naprakészen ismerje meg a San Pietro Martire (Nápoly)-et, releváns információkat és kritikai elemzéseket biztosítva ezzel a témával kapcsolatos ismereteinek gazdagításához.
|
A Nápoly történelmi központja világörökségi helyszín része |
| San Pietro Martire | |
 | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Nápolyi főegyházmegye |
| Névadója | Veronai Szent Péter |
| Építési adatok | |
| Építése | 14. század |
| Stílus | gótikus - barokk |
| Tervezője | Giuseppe Astarita |
| Elérhetőség | |
| Település | Nápoly |
| Hely | Via Luigi Palmieri 5 |
| Elhelyezkedése | |
 San Pietro Martire
Pozíció Nápoly térképén
| |
 é. sz. 40° 51′ 07″, k. h. 14° 14′ 48″40.851875°N 14.246644°EKoordináták: é. sz. 40° 51′ 07″, k. h. 14° 14′ 48″40.851875°N 14.246644°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz San Pietro Martire témájú médiaállományokat. | |
A San Pietro Martire templom Nápolyban, átellenben a Nápolyi Egyetemmel a Corso Umbertón.
Története
A templom egyike az első Anjou építkezéseknek a városban. Építését 1294-ben kezdték II. Anjou Károly uralkodása idején. A templom és a Domonkos-rendi kolostor építése 1343-ban fejeződött be. A 15. és 16. században kibővítették.
Akárcsak a többi Anjou-kori építmény, a templom is számos átépítésen esett át, ezek közül az egyik legjelentősebb a 16. század elején történt, amikor a spanyoloké lett a Nápolyi Királyság. A belső udvart 1755-ben visszaállították eredeti formájára. A francia uralom alatt (19. század eleje) a kolostort bezárták , majd a 19. század elején, a Bourbon-restauráció után ismét megnyitották. A kolostort 1864-ben – az egyesült Olaszország megalakulásakor – zárták be véglegesen. A 20. század elején a nápolyi városkép megújításakor a környéket, beleértve a templomot és kolostort átalakították. A második világháború bombázásai során – a kikötő közelsége miatt – súlyos károkat szenvedett. Az 1953-as helyreállítás után a kolostort dohánygyárrá alakították. Később a teljes komplexumot átvette a Nápolyi Egyetem. A templom ma egyetemi kápolna, a kolostorépületben pedig tantermek vannak. Monostorában temették el Chiaromontei Izabella nápolyi királynét 1465-ben és a kisebbik lányát, Aragóniai Beatrixot 1508. szeptember 23-án.
Források
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Dombi József: Nápoly. (hely nélkül): Panoráma Kiadó. 1978. ISBN 963-243-120-0
- New Guide to Naples and Surrounding Area, ISBN 88-8180-084-5
- http://www.inaples.it[halott link]
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz San Pietro Martire témájú kategóriát.
