Ebben a cikkben a Salvador világörökségi helyszínei lenyűgöző világát fedezzük fel. A Salvador világörökségi helyszínei eredetétől a mai relevanciájáig minden korosztály és kultúra embereinek figyelmét és érdeklődését felkeltette. Az évek során a Salvador világörökségi helyszínei döntő szerepet játszott a társadalom különböző területein, a szórakoztatástól a tudományig és a technológiáig. Ebben a cikkben megismerjük a Salvador világörökségi helyszínei számos oldalát és a modern világra gyakorolt hatását.
Védett terület: 3 200 ha, puffer zóna: ha, hivatkozás: 675
Az ország nyugati felében fekvő Joya de Cerén romjai a Salvador területén található legfontosabb majarégészeti lelőhely. A település i. sz. 600 körül a Lagura Calderon vulkán kitörése következtében elpusztult, vastag hamuréteg alá került és 1976-os felfedezéséig háborítatlan maradt. A település lakosainak számát néhány száz főre becsülik, akik földműveléssel foglalkoztak. Feltárások 1978-ban kezdődtek, és a kitűnő állapotban megmaradt romok alapján rekonstruálhatóvá váltak a mintegy 1400 évvel ezelőtt itt élő emberek hétköznapjai. Emberi maradványokat nem kerültek elő, a lakosok feltételezhetően a vulkánkitörést megelőző földrengés hatására elmenekültek. Összesen tizenhét épületet ástak ki, köztük lakóépületeket, raktárakat, műhelyeket és konyhákat. A zsúpfedeles agyagtéglából készült épületek csoportosan helyezkednek el. Az épületek mellett konyhakertek, gyümölcsöskertek maradványait azonosították, valamint a világ legrégebbi maniókaföldjét. A közösségi épületek közül egy nagyobb csarnok, egy fürdő és két feltehetően gyógyítási célra használt épület maradványai kerültek elő. A lakosok menekülés közben hátrahagyott mindennapi eszközei majdnem ép állapotban maradtak meg, közülük a kerámiatárgyak, kő-, fa- és csonteszközök, kerti szerszámok, takarók és vallási jellegű tárgyak.
