Sőregtok

A mai világban a Sőregtok olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Legyen szó a táplálkozás fontosságáról az egészségben, az emberi jogokért folytatott harcról, a technológiai fejlődésről vagy egy különleges dátum megünnepléséről, a Sőregtok végtelen lehetőségeket rejt magában. Ebben a cikkben a Sőregtok-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Elemezzük, hogy a Sőregtok hogyan fejlődött az idők során, valamint hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket jelent jelenleg. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző utazáson a Sőregtok-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!

Sőregtok
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Tokalakúak (Acipenseriformes)
Család: Valódi tokfélék (Acipenseridae)
Alcsalád: Acipenserinae
Nem: Acipenser
Linnaeus, 1758
Faj: A. stellatus
Tudományos név
Acipenser stellatus
Pallas, 1771
Szinonimák
  • Acipenser helops Pallas, 1814
  • Acipenser ratzeburgii Brandt, 1833
  • Acipenser rostratus Brandt & Ratzeburg, 1833
  • Acipenser seuruga Bonnaterre, 1788
  • Acipenser stellatus danubialis Brusina, 1902
  • Acipenser stellatus donensis Lovetsky, 1834
  • Acipenser stellatus illyricus Brusina, 1902
Elterjedés
Elterjedési területe (a kékben még él, a vörösben már kihalt)
Elterjedési területe (a kékben még él, a vörösben már kihalt)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sőregtok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sőregtok témájú kategóriát.

A sőregtok (Acipenser stellatus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A sőregtok a Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tenger, valamint az odatorkolló folyók lakója. A Dunában Pozsonyig észlelték, napjainkban a Vaskapunál lévő duzzasztómű megakadályozza, hogy felúszhasson a folyóban. Az utolsó ismert magyarországi példányt 1965-ben Mohácsnál fogták. Védett!

Megjelenése

A sőregtoknak 10-15 hátrafelé irányuló, éles hegyű, hátvértje van; a 26-40 finom oldalvért nem fedi egymást; 10-12 a hasvértek száma. Rendkívül karcsú, megnyúlt testének keresztmetszete kör alakú. Keskeny, hegyes, felfelé hajló orrának hossza meghaladja a fej hosszúságának felét. Alsó ajka középen megszakított. Háta rozsdabarna, feketésbarna árnyalattal, a fej oldalai vörhenyesek; hasoldala fehér, ezüstös csillogással. Előfordulhat csaknem fekete színű, szürkéssárga hasoldalú példány is. Orrának alsó fele hússzínű, a csontos vértek piszkosfehérek. A nőstény maximális testhossza 220 centiméter, testtömege 68 kilogramm.

Életmódja

A sőregtok vándorhal, van úgynevezett nyári és téli formája. Előbbi többnyire nem hatol messzire a folyók alsó szakaszán: ívóhelyei a folyók torkolatában, gyakran a delta előtt, a görgeteges, hordalékos részeken vannak. Júniusban ívik, az ivadék hamar visszatér a tengerbe. A téli forma messzire felúszik a folyókban, június–szeptemberben ívik. Tápláléka rovarlárvák, rákok és apró halak.

Egyéb elnevezései

Csillagostok, halak királya, királyhal, síreg, sőreg, vízipárduc.[1]

Képek

Jegyzetek

  1. Új.horgász.hu. . (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)

Források