Słupia

Manapság a Słupia rendkívül releváns téma, amely minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkelti. Hatása a társadalomra és a mindennapi életre tagadhatatlan, végtelen véleményeket, vitákat és vitákat generál. Ez egy olyan téma, amely felkelti a kíváncsiságot és az érdeklődést, ugyanakkor kihívásokat és vitákat is rejt magában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Słupia különböző aspektusait, elemezve különböző területekre gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását, valamint azt, hogy milyen szerepet játszik a mai emberek életében.

Słupia
A Słupia és Szent Miklós templom (ma könyvtár) Słupskban
A Słupia és Szent Miklós templom (ma könyvtár) Słupskban
Közigazgatás
Országok Lengyelország
VajdaságokPomerániai vajdaság
Földrajzi adatok
Hossz138 km
Forrásszint204 m
Vízhozam15,5 m³/s
Vízgyűjtő terület1620 km²
ForrásSierakowska Huta
é. sz. 54° 19′ 24″, k. h. 17° 54′ 43″54.323400°N 17.912000°E
TorkolatBalti-tenger
é. sz. 54° 35′ 27″, k. h. 16° 51′ 04″54.590800°N 16.851100°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Słupia témájú médiaállományokat.

A Słupia (kasub nyelven Słëpiô, német nyelven Stolpe) egy folyó Észak-Lengyelországban, a Balti-tengerbe ömlik. Hossza 138 km, vízgyűjtő területe 1620 km².[1]

Útja

A forrása Sierakowska Huta mellett, a 200 m magasan fekvő lápon, a Kasub tóvidéken található. A felső szakaszán a homlokmoréna területén és több tavon, az erdős közép szakaszán homokos-agyagos fenékmoréna hordalékán folyik át. Ezután az alsó szakaszán Słupsktól, az agyagos-tőzeges völgyeken és a torkolati szakaszán homokdűnék területén folyik át. Közvetlenül a Balti-tengerbe Ustkában ömlik.

Fontosabb mellékfolyói

A forrástól számítva:

  • Bytowa
  • Kamienica
  • Skotawa
  • Kwacza

Gazdasága

A Słupia torkolati szakaszán az ustkái kikötő található.

A folyón a 20 század elején 4 vízierőművet építettek:[2][3]

  • Gałąźnia Mała
  • Strzegomino
  • Krzynia
  • Struga

2 tartály, Konradowo és Krzynia létrehozták is.[4]

Gowidlińskie-tótól torkolatáig 125 kilométeres kajakútvonal vezet. 62 kilométeres szakasza Sulęczyno-tól Gałąźnia Małáig a legismertebb pomerániai szakasszal, az úgynevezett Rynna Sulęczyńskával, fordul elő hegyvidéki kajakútvonalok listáján.[5] A mellékfolyóin, a Bytowán, a Kamienicán és a Skotawán kajakozás lehetséges is.

Folyómenti városok

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Słupia (rzeka) című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  1. ↑ Słupia. . (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  2. ↑ Szlak Elektrowni Wodnych
  3. ↑ Wpływ małych elektrowni wodnych na dynamikę zmian stanu, przepływu i temperatury wód powierzchniowych i gruntowych – studium przypadku w dolinie rzeki Słupi 365-366 o.[halott link]
  4. ↑ Zbiorniki sztuczne występujące na obszarze regionu wodnego Dolnej Wisły[halott link]
  5. ↑ Ekstremalna Słupia