Róbert latin császár

A mai világban a Róbert latin császár minden területen transzcendentális jelentőségűvé vált. A személyestől a szakmai szintig a Róbert latin császár érdeklődés és vita tárgya a mai társadalomban. Hatása túlmutat a határokon, és mindenféle elmélkedést és elemzést generált a szakértők és az átlagpolgárok körében. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Róbert latin császár jelentését és fontosságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Megjelenése óta a Róbert latin császár számos tanulmány és vita tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék valódi természetét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a szövegben a Róbert latin császár különböző perspektíváit és nézőpontjait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy mindannyiunkat érintő témára.

Róbert latin császár
Latin Császárság császára
Robert
Uralkodási ideje
1219. augusztus 24./26. – 1228. január
KoronázásaKonstantinápoly
1221. március 25.
ElődjeI. (Flandriai) Jolán
UtódjaII. (Courtenay) Balduin
Életrajzi adatok
UralkodóházCourtenay-ház
Született1201
Elhunyt1228. január (26-27 évesen)
Peloponnészosz
ÉdesapjaI. Péter konstantinápolyi latin császár
ÉdesanyjaJolánta latin császárnő
Testvére(i)
HázastársaNeufville-i N. konstantinápolyi latin császárné
A Wikimédia Commons tartalmaz Róbert latin császár témájú médiaállományokat.
„I. Róbert” lehetséges további jelentéseiről lásd: I. Róbert (egyértelműsítő lap).

Courtenay Róbert (1201 körül – Morea, 1228 januárja) latin császár 1219-től haláláig.

Élete

Amikor Franciaországba érkezett Péter császár halálhíre, elsőszülött fia, a Namurt öröklő Fülöp lemondott legidősebb öccse javára a trónról. Az új császár csak 1221-ben érkezett meg a Konstantinápolyi Latin Császárságba, amit addig anyja, majd Jolánta halála után Béthune-i Conon kormányzott mint régens.

Miután császárrá koronázták, nyomban segítségért folyamodott III. Honoriusz pápánál és II. Fülöp Ágost francia királynál, mivel az Epiruszi Despotátus és a Nikaiai Császárság folyamatosan ragadták el országa területeit. Nyugatról azonban alig érkezett segély, így Róbert kénytelen volt békét kötni legnagyobb ellenségével, III. (Vatatzész) János nikaiai császárral, és megígérni, hogy elveszi a sógorának, I. (Laszkarisz) Theodórosz nikaiai császárnak (aki Róbert húgát, Máriát vette feleségül) a leányát, III. János sógornőjét, Laszkarina Eudokiát, akivel már korábban eljegyezték. Az ígéretét azonban felrúgta, és egy burgundi nemessel már eljegyzésben álló francia hölgyet, Neufville úrnőt vett nőül, akinek csalódott jegyese összeesküvést szőtt ellene, és elcsalta Konstantinápolyból a latin császárt. Róbert 1228 elején hunyt el Moreában.[1]

Ősei

Róbert latin császár ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. I. Fülöp francia király
 
 
 
 
 
 
 
8. VI. Lajos francia király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Hollandiai Berta francia királyné
 
 
 
 
 
 
 
4. Courtenay Péter francia királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. II. Humbert savoyai gróf
 
 
 
 
 
 
 
9. Savoyai Adél francia királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Burgundiai Izabella savoyai grófné
 
 
 
 
 
 
 
2. Péter latin császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Milon de Courtenay
 
 
 
 
 
 
 
10. I. Rajnald courtenay-i úr
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Nevers-i Erzsébet courtenay-i úrnő
 
 
 
 
 
 
 
5. I. Erzsébet courtenay-i úrnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Ferry I de Donjon
 
 
 
 
 
 
 
11. Donjon Helvis courtenay-i úrnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
1. Róbert latin császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. II. Balduin hainaut-i gróf
 
 
 
 
 
 
 
12. IV. Balduin hainaut-i gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Löweni Ida hainaut-i grófné
 
 
 
 
 
 
 
6. V. Balduin hainaut-i gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. I. Gottfried namuri gróf
 
 
 
 
 
 
 
13. Namuri Aliz hainaut-i grófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Luxemburgi Ermesinde namuri grófné
 
 
 
 
 
 
 
3. Jolánta latin császárnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. II. Thierry lotaringiai herceg
 
 
 
 
 
 
 
14. I. Thierry flamand gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Flandriai gertrúd lotaringiai hercegné
 
 
 
 
 
 
 
7. I. Margit flamand grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Fulko jeruzsálemi király
 
 
 
 
 
 
 
15. Szibilla flamand grófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. I. Ermengard maine-i grófnő
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ Feleségét ezzel egyidőben gyilkolták meg.

Források

  • Geoffroy de Villehardouin: Bizánc megvétele, (eredeti címe: La conquìte de Constantinople), Fordította és a jegyzeteket írta Szabics Imre, Utószó Kozma Béla, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985.

További információk


Előző uralkodó:
Jolánta 		Következő uralkodó:
II. (Courtenay) Balduin