Rush–Bagot-szerződés

A mai világban a Rush–Bagot-szerződés olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Rush–Bagot-szerződés évek óta visszatérő téma a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. Az idő múlásával a Rush–Bagot-szerződés egyre nagyobb jelentőséget és relevanciát kapott, és aktuális témává vált, amely továbbra is vitákat és vitákat generál. Ezért kulcsfontosságú, hogy mélyebben elmélyedjünk ebben a témában, és elemezzük különböző aspektusait, hogy megértsük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

A szerződés aláírásának helyén álló emléktábla

A Rush–Bagot-szerződés egy Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok között kötött szerződés az amerikai–kanadai határ demilitarizálásáról és annak elkerüléséről, hogy a Nagy-tavak tengeri versengés terepévé váljanak.[1] A szerződést Richard Rush amerikai ügyvezető külügyminiszter és Charles Bagot washingtoni brit követ írta alá 1817-ben,[2] az amerikai szenátus 1818. április 28-án, a brit parlament október 2-án ratifikálta.[3] A szerződés, mely része volt az 1812-es brit–amerikai háborút lezáró egyezségnek, még ma is érvényben van, és így a legsikeresebb és legtovább tartó fegyverzetleszerelési szerződésnek is tekinthető.[1]

A szerződés pontjai

Az igen rövid szerződés maximálta a Nagy-tavakon és a Champlain-tavon állomásoztatható erőket:

  • Az Ontario- és Champlain-tavakon egy maximum száz tonna rakományú, egy 18 fontos ágyúval felszerelt hajóban,
  • a többi tavon két ugyanilyen hajóban.

A szerződés felbontását 6 hónappal előre be kell jelenteni.[3]

A szerződés pontjainak módosítása

A szerződés értelmezése során közös megegyezéssel eltértek a meghatározott hajószámtól, annak szellemét szándékozva betartani. 1946-ban a kanadai és amerikai kormány között kicserélt jegyzékekben megállapodtak abban, hogy tengerészképzés folytatása a tavakon nem sérti meg a szerződést, ha arról előre tájékoztatják a másik felett, megjelölve a részt vevő hajók számát, feladatát, helyzetét és fegyverzetét.[3]

2004-ben az amerikai Parti Őrség úgy döntött, hogy 7,62 mm-es géppuskával szereli fel 11 kutterjét a csempészet és terrorizmus visszaszorítására.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Evans, Graham, Jeffrey Newnham. Dictionary of International Relations (angol nyelven). London: Penguin Books, 483-484. o. (1998). ISBN 0140513973 
  2. ↑ The Avalon Project: Exchange of Notes Relative to Naval Forces on the American Lakes (angol nyelven). The Avalon Project at Yale Law School. . (Hozzáférés: 2008. május 11.)
  3. ↑ a b c Rush-Bagot Agreement - April 28, 1818 (angol nyelven). Archives & Collections Society. . (Hozzáférés: 2008. május 11.)
  4. ↑ „Coast Guard cutters on Great Lakes are packing machine guns”, 2006. március 11. (Hozzáférés: 2008. május 11.) (angol nyelvű) 

Külső hivatkozások