Ebben a cikkben elmélyülünk a Rocas-atoll témájában, elemezve annak különböző aspektusait és hatásait a mai társadalomban. A Rocas-atoll az utóbbi időben viták és viták tárgya volt, felkeltette a kutatók, a tudósok és a polgárok érdeklődését. A következő sorokban feltárjuk eredetét, fejlődését és hatását a különböző területeken, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit. A Rocas-atoll eredetétől napjainkig alapvető szerepet játszott az általunk ismert világ alakításában, és fontos megérteni hatókörét és következményeit, hogy megfelelően kezelhessük.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Fernando de Noronha és Rocas-atoll rezervátumok | |
Világörökség | |
![]() | |
Világítótornyok a Rocas-atollon | |
Adatok | |
Ország | Brazília |
Világörökség-azonosító | 1000rev |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | VII, IX, X |
Felvétel éve | 2001 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rocas-atoll témájú médiaállományokat. |
A Rocas-atoll a déli Atlanti-óceán egy atollja a brazil Rio Grande do Norte állam partjaitól 233 km-re északkeletre, és 152 km-re nyugatra a Fernando de Noronha-szigetcsoporttól.
Az ovális alakú atoll 3,7 km hosszú és 2,5 km széles. A lagúna 6 m mély és 7,5 km² területű. Az atollt alkotó két kis sziget – délnyugatra Cemitério-sziget (Ilha do Cemitério), északnyugatra Farol-sziget (Ilha do Farol), – összterülete 0,36 km². Farol Cay adja a terület majdnem kétharmadát. A legmagasabb pont 6 méteres magasságával egy homokdűne Farol Cay déli részén. Mindkét szigetecske füvekkel, bokrokkal és pálmafákkal benőtt. Rákok, pókok, lepkeszúnyogok, bogarak, nagy bodorka, és a madarak sok faja él itt.
A brazíliai parti őrség világítótornya az 1960-as évek óta Farol Cay északi végében áll. A szomszédságában van egy elhagyatott világítótorony 1933-ból.
Az atoll vadvédelmi terület, és 2001-ben az UNESCO világörökségi helyszínnek jelölte. Számtalan teknős, cápa, delfin és madár él itt. Az atoll főleg korallokból és vörösmoszatokból áll. A korallgyűrű majdnem zárt, az északi oldalán van egy 200 méter széles csatorna és a nyugati oldalon egy sokkal keskenyebb csatorna.