A mai világban a Rihetzky Judit vitathatatlan jelentőségre tett szert. Akár a társadalomra, akár a kultúrára, akár a politikára gyakorolt hatása miatt, a Rihetzky Judit állandó beszédtéma lett. Hatása az élet minden területére kiterjed, ellentmondó véleményeket és állandó vitákat generál. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Rihetzky Judit jelentőségét, elemezve következményeit és szerepét a mai világban. Egy részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük, hogyan alakította a Rihetzky Judit a valóságunkat, és mi a jövőbeli előrejelzése.
Rihetzky Judit | |
![]() | |
1970-ben | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Rihetzky Judit |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | manöken |
Rihetzky Judit magyar manöken.
Rihetzky Judit apja Rihetzky János tizenegyszeres bírkózóbajnok, testvére Rihetzky Rezső evezős olimpikon. Férjével, Szilárdi Bélaval Münchenbe disszidáltak.[1]
Rihetzky Judit egy közértben dolgozott, amikor meglátták és megkérdezték tőle, akar-e bemutatón szerepelni. Igent mondott. Kezdetben nem volt manökeniskola, ezért az Állami Balettintézetbe ment mozgást tanulni, később pedig az Artistaképzőbe, ahol végzett. Az elsők között dolgozott manökenként Magyarországon, amikor még csekély számú modell volt elfogadott. Az egyik legtehetségesebb modellként említik.
A bemutatóihoz nagy szükség volt a konfekciómérettel rendelkező modellekre, külföldön, például Lipcsében bemutatták a magyar ruhákat. Ezek a lányok – többek mellett Csató Mari, Patz Dóri, Dobrovolszky Ági, Fekete Klári – képviselték hazánkat a hatvanas-hetvenes években. 10 évig volt aktív manöken.
Férje Szilárdi Béla zenész és fotós.