Mai cikkünkben a Rhizobium témáját fogjuk alaposan megvizsgálni, amely téma felkeltette a kutatók, filozófusok, tudósok és a nagyközönség figyelmét. A Rhizobium évszázadok óta vita és tanulmányozás tárgya, és relevanciája a mai társadalomban tagadhatatlan. A technológiára és a tudományra gyakorolt hatásától a kultúrára és művészetre gyakorolt hatásáig a Rhizobium sokrétű jelenségnek bizonyult, amely megérdemli figyelmünket. Ebben a cikkben a Rhizobium különböző aspektusait elemezzük, megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és a modern világra gyakorolt hatását. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Rhizobium bonyolultságain keresztül!
Rhizobium | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rhizobium tropici agaragar-táptalajt tartalmazó petricsészében
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rhizobium témájú kategóriát. |
A Rhizobium a proteobaktériumok egyik nemzetsége.
A Rhizobium-fajok Gram-negatív baktériumok, amelyek a talajban élnek és megkötik a nitrogént. Emiatt szimbiózisban élnek a hüvelyesekkel (Fabales) és a Parasponia-fajokkal. A kapcsolat a növények gyökerein keresztül valósul meg.
A baktériumok a gyökér egyes sejtjeibe ágyazódnak be; itt a nitrogént felszívva, ammóniává alakítják át, aztán szerves anyagként, mint például glutaminként a növényekbe továbbítják. A növények cserébe, a fotoszintézis által létrehozott szerves vegyületeket adnak a baktériumoknak.[1]
Ezt a baktérium csoportot, először 1888-ban, a holland Martinus Beijerinck vette észre és írta le. Az újonnan felfedezett mikroorganizmusnak, Beijerinck a Bacillus radicicola nevet adta. A Bergey's Manual of Determinative Bacteriology című könyv szerint ezt az élőlényt, manapság a Rhizobium leguminosarum néven ismerik.
A nemzetségbe az alábbi fajok tartoznak (lehet, hogy a lista hiányos):[2]
A jelenleg elfogadott taxonómia az List of Prokaryotic names with Standing in Nomenclature (LPSN) listája[2] és a Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja (NCBI),[8] ami pedig a 16S rRNA-based LTP release 106-on alapul, amit a The All-Species Living Tree Project[9] állított elő.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||