Rettegés
Napjainkban a Rettegés olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a kortárs társadalomban. A sok szempontból a Rettegés nemcsak az emberek életére, hanem a gazdaságra, a politikára és a kultúrára is hatással volt. Relevanciája az idők folyamán elterjedt, így állandó érdeklődési köre az akadémikusok, a szakemberek és a rajongók számára egyaránt. Ebben a cikkben a Rettegés-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük történetét, mai hatását és a jövő lehetséges perspektíváit.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Érzelmek |
|---|
 |
|
Aggodalom · Bánat · Bátorság · Bizalmatlanság · Boldogság · Bosszúság · Büszkeség · Csalódás · Depresszió · Düh · Együttérzés · Elégedettség · Ellenségesség · Eksztázis · Érdeklődés · Eufória · Fájdalom · Félelem · Félénkség · Féltékenység · Frusztráció · Gyűlölet · Hála · Harag · Hisztéria · Irigység · Izgalom · Káröröm · Kíváncsiság · Komperzió · Közöny · Lelkesedés · Lelkiismeret-furdalás · Magányosság · Megbánás · Meglepődés · Megvetés · Nosztalgia · Önbizalom · Öröm · Pánik · Remény · Rettegés · Sajnálat · Szégyen · Szenvedély · Szenvedés · Szerelem · Szeretet · Szorongás · Unalom · Undor · Vágy |
A rettegésnek két altípusát különböztetik meg: a horrort és a terrort. Ez egy irodalmi és pszichológiai különbségtétel, mely különösen a gótikus irodalmi művekre, illetve a kitalált horrorisztikus történetekre igaz.[1] A terror általában egy erős félelemérzet és előhatás, amely megelőzi a későbbi horrorisztikus tapasztalatot. Ezzel ellentétben, a horror egy olyan ellenérzés amelyik általában egy ijesztő látványt, hangot vagy valamilyen tapasztalatot követ. Ez egy olyan érzés, amely valamilyen szörnyű felismerést vagy kellemetlen tapasztalatot követ. Más szavakkal, a horror jobban kapcsolódik a sokkhoz és a ijedelemhez, míg a terror jobban kapcsolódik a feszültséghez és az abból fakadó félelemhez.[2] A horrort a terror és az azzal kapcsolatos ellenérzés kombinációjaként is leírják.[3]
Jegyzetek
Könyvek és kiadványok a témában
- Steven Bruhm (1994) Gothic Bodies: The Politics of Pain in Romantic Fiction. Philadelphia: University of Pennsylvania Press.
- Gary Crawford (1986) "Criticism" in J. Sullivan (ed) The Penguin Encyclopedia of Horror and the Supernatural.
- Ann Radcliffe (1826) "On the Supernatural in Poetry" in The New Monthly Magazine 7, 1826, pp 145–52.
- Devendra Varma (1966) The Gothic Flame. New York: Russell and Russell.
- Gina Wisker (2005) Horror Fiction: An Introduction. New York: Continuum.
- Angela Wright (2007) Gothic Fiction. Basingstoke: Palgrave.
- Julian Hanich (2010) Cinematic Emotion in Horror Films and Thrillers. The Aesthetic Paradox of Pleasurable Fear. New York: Routledge.
- Noël Carroll (1990) The Philosophy of Horror: Or, Paradoxes of the Heart. New York: Routledge.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Horror_and_terror című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Edmund J. Bourne: Szorongások és fóbiák gyógyításának kézikönyve; ford. Kovács Zsuzsa; Édesvíz, Budapest, 2018
