Qaxi járás
A következő cikkben részletesen megvizsgáljuk a Qaxi járás-et, amely a mai társadalomban nagyon fontos és érdekes téma. Az évek során a Qaxi járás felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, számos vitát és elmélkedést generált a fontosságáról, következményeiről és lehetséges megoldásairól. Különböző megközelítésekből és perspektívákból megvizsgáljuk a Qaxi járás különböző oldalait, mélyreható és kritikai elemzést nyújtva, amely bővíti ismereteinket és megértését a témával kapcsolatban. Kétségtelen, hogy a Qaxi járás alapvető szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein, ezért elengedhetetlen, hogy szigorúan és komolyan foglalkozzunk vele, hogy hozzájáruljunk a vitához és a kollektív gondolkodáshoz.
| Qaxi járás | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Azerbajdzsán |
| Székhely | Qakh |
| Alapítás éve | 1930. augusztus 8. |
| Polgármester | Musa Shekiliev |
| Irányítószám | 3400 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 57 400 fő (2020)[1] |
| Tszf. magasság | 206 m |
| Terület | 603 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 41° 25′, k. h. 46° 55′41.416667°N 46.916667°EKoordináták: é. sz. 41° 25′, k. h. 46° 55′41.416667°N 46.916667°E | |
 | |
| Qaxi járás weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Qaxi járás témájú médiaállományokat. | |
A Qaxi járás (azeri nyelven: Qax rayonu) Azerbajdzsán egyik járása. Székhelye Qax.
Népesség
- 1999-ben 51 161 lakosa volt, melyből 39 355 azeri (76,9%), 7 450 grúz (14,6%), 2 612 cahur (5,1%), 609 lezg, 117 orosz és ukrán, 96 török, 11 avar, 7 tatár, 5 örmény.
- 2009-ben 53 259 lakosa volt, melyből 43 946 azeri (82,5%), 7 447 grúz (14%), 1 008 cahur (1,9%), 253 lezg, 67 orosz, 64 török, 9 avar, 7 örmény, 7 tatár, 5 ukrán.
Források
- Azerbajdzsán járásainak etnikai összetétele 1886-tól napjainkig: http://www.ethno-kavkaz.narod.ru/rnazerbaijan.html
