Pápapinty

Napjainkban a Pápapinty olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált társadalmunkban. Megjelenése óta különböző területeken különböző véleményeket és vitákat váltott ki. A Pápapinty hatása nem korlátozódik egyetlen területre, hanem a mindennapi élet több területére is kiterjed. Éppen ezért kulcsfontosságú ennek a kérdésnek az alapos elemzése, megértve annak következményeit és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pápapinty jelentőségét és hatását a különböző kontextusokban, azzal a céllal, hogy elősegítsük a jelenség széles körű és kritikus látásmódját.

Pápapinty
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Kardinálispintyfélék (Cardinalidae)
Nem: Passerina
Faj: P. ciris
Tudományos név
Passerina ciris
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pápapinty témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pápapinty témájú médiaállományokat és Pápapinty témájú kategóriát.

A pápapinty (Passerina ciris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a kardinálispintyfélék (Cardinalidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Emberiza nembe Emberiza ciris néven.[3]

Alfajai

  • Passerina ciris ciris (Linnaeus, 1758)
  • Passerina ciris pallidior Mearns, 1911[2]

Előfordulása

Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén és Mexikóban költ. Közép-Amerikában, Kubában és a Bahama-szigeteken telel. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és magaslati cserjések, valamint másodlagos erdők és szántóföldek.[4]

Megjelenése

Testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolság 20-22 centiméter, testtömege 13-19 gramm.[5] A hím Észak-Amerika egyik legszínpompásabb madara. Feje kék, a szárnyak zöldek, testalja pedig rózsaszínű. A tojó kevésbé feltűnő barnás és sárgás színárnyalatokkal.

A hím ...
és a tojó

Életmódja

Rovarokkal és magvakkal táplálkozik.

Szaporodása

Bokorra, vagy kisebb fára, gallyakból és fűből készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  2. ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  5. ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. március 31.)

Források

További információk