Pusztapát

Ebben a cikkben a Pusztapát témájával foglalkozunk multidiszciplináris perspektívából, azzal a céllal, hogy átfogó és elemző képet adjunk az olvasónak erről a témáról. Ennek érdekében körbejárjuk a Pusztapát-hez kapcsolódó különböző szempontokat, például annak eredetét, fejlődését, a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását és a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket. Emellett a Pusztapát fontosságára fogunk összpontosítani a különböző tudásterületeken, valamint az emberek mindennapi életében betöltött relevanciájára. Ezzel a cikkel az a célunk, hogy mélyreható és gazdagító elmélkedést generáljunk a Pusztapát-ről, ezáltal elősegítve ennek a ma oly fontos témának a jobb megértését és megbecsülését.

Pusztapát (Pác)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 17″, k. h. 17° 31′ 11″48.304632°N 17.519674°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 17″, k. h. 17° 31′ 11″48.304632°N 17.519674°E
Térkép
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pusztapát (szlovákul Pác) Cífer településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 10 km-re délnyugatra, a Gidra patak partján fekszik.

Története

Fényes Elek szerint „Páth (Puszta), tót falu, Poson, most F.-Nyitra vármegyében, Cziffer mellett, a Gidra patakjánál. Számlál 208 kath. lak. F. u. többen.”[1]

Egy 14. századból származó éremleletben 8 aranyérem és több mint 3300 bécsi dénár került elő.[2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

1974-óta Cífer része. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak.

Népessége

1910-ben 379, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben Cífer 3806 lakosából 3753 szlovák volt.

Jelenleg 126 házában 386 lakos él.

Jegyzetek

  1. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  2. ↑ Ľudmila Kraskovská 1940: Nález v Pácu u Cífera. NumČČsl XV, 54-56; 1949: K otázke datovania stredovekej keramiky. Historica slovaca VI-VII, 136-137, obr. I: 2-5; 1962: Nálezy viedenských fenigov na Slovensku. Num. sborník 7, 143; 1964: Datovanie ranohistorických a historických pamiatok mincami. Sborník SNM - História 4, 126.

Források

  • Haviardová, M. - Zvedelová, K. 2012: Kostol sv. Petra a Pavla v Cíferi-Páci. Pamiatky a múzeá 2012/1, 51-55.
  • Martin Odler - Titus Kolník 2011: Včasnostredoveké sídlisko Cífer-Pác. Študijné zvesti 50.
  • Martin Furman: Osudy vzácneho pokladu mincí z Pácu. Denarius 6.
  • Václav Mencl 1980: Lidová architektura v Československu. Praha, 37

Külső hivatkozások

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!