Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum
A mai világban a Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum még mindig nagyon fontos és vita tárgya. A Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig folyamatos érdeklődést váltott ki, és vegyes véleményeket keltett. A történelem során a Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum tanulmányozás, elmélkedés és vita tárgya volt, befolyásolva a mindennapi élet, a kultúra és a politika különböző aspektusait. Akár az akadémiai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrában betöltött jelentősége miatt, a Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum továbbra is minden korosztály és háttérrel rendelkező ember érdeklődési köre. Ebben a cikkben elmélyülünk a Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum lenyűgöző világában, és feltárjuk számos oldalát, az eredetétől a mai hatásig.
| Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum | |
 | |
| Született | i. e. 205[1] ókori Róma |
| Elhunyt | i. e. 141 (63-64 évesen)[2] nem ismert |
| Állampolgársága | római |
| Házastársa | Cornelia Africana Major[3][4] |
| Gyermekei | Publius Cornelius Scipio Nasica Serapio |
| Szülei | nem ismert Publius Cornelius Scipio Nasica |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum témájú médiaállományokat. | |
Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum (meghalt Kr. e. 141-ben) római politikus, hadvezér, a patricius származású Cornelia gens tagja volt. Atyja, Publius Nasica, a híres jogtudós Kr. e. 191-ben volt consul.
Kr. e. 168-ban hallunk róla először, amikor is Lucius Aemilius Paullus Macedonicus alatt tüntette ki magát a makedóniai harcokban. Először Kr. e. 162-ben választották consullá Caius Marcius Figulusszal, ám szinte azonnal lemondtak tisztségükről, mivel hiba történt a beiktatási szertartások során. Kr. e. 159-ben Marcus Popillius Laenas társaként censor lett, és elrendelték, hogy élő személynek csak a senatus vagy a népgyűlés kifejezett határozata nyomán állíthatnak köztéri szobrot.
Kr. e. 155-ben Marcus Claudius Marcellusszal közösen volt másodszor is consul. Ezúttal nem történt hiba a beiktatáskor, így, míg kollégája Liguriában vitézkedett, ő Dalmatia népét pacifikálta. Kr. e. 150-ben választották pontifex maximusszá.
Nasica Corculum apjához hasonlóan neves jogász volt, innen ered ragadványneve is. Cicero és Aurelius Victor ékesszólását is magasztalta. Politikájában a legszilárdabb konzervativizmus tükröződött: mindent megtett a régi római erkölcsök ápolásáért és megerősítéséért. Második consuli évében például javasolta a senatusban, hogy romboljanak le egy majdnem elkészült színházat, mivel az romboló a közerkölcsre nézve. Cato ellenében pedig azért támogatta Karthágó megmaradását, mert vélekedése szerint egy erős ellenfél fennmaradása megakadályozta volna a tömeg kicsapongó életvitelének elharapózását.
Scipio Africanus, atyja unokatestvérének egyik leányát vette feleségül. Fiuk, Publius Nasica Serapio később maga is consul lett.
Jegyzetek
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
Külső hivatkozások
- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).
| Elődei: Tiberius Sempronius Gracchus és Manius Iuventius Thalna |
 |
Utódai: Cnaeus Domitius Ahenobarbus és Publius Cornelius Lentulus |
| Elődei: Lucius Cornelius Lentulus Lupus és Caius Marcius Figulus |
|
Utódai: Quintus Opimius és Lucius Postumius Albinus |
