Prometheus (hold)
Ma egy rendkívül aktuális témával állunk szemben, amely világszerte több millió ember érdeklődését keltette fel. A Prometheus (hold) nagy vitát váltott ki, és számtalan véleményt és reflexiót váltott ki különféle összefüggésekben és területeken. Ez egy olyan téma, amely mind politikai, mind kulturális téren a nyilvános beszélgetés alapvető részévé vált. Éppen ezért elengedhetetlen ennek a témának a elmélyülése, következményeinek feltárása és jelentőségének részletes elemzése a mai társadalomban. Ebben a cikkben igyekszünk megvilágítani a Prometheus (hold)-et, és különböző nézőpontokkal foglalkozunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük annak fontosságát és hatását a világra, amelyben élünk.
| Prometheus | |
 | |
| A Cassini 2020-as felvétele | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Voyager–1 |
| Felfedezés ideje | 1980. október |
| Névadó | Prométheusz |
| Ideiglenes név | S/1980 S 27 |
| Pályaadatok | |
| Fél nagytengely | 139 400 km |
| Központi égitest | Szaturnusz |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Tömeg | 160 exagramm |
| Albedó | 0,6 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prometheus témájú médiaállományokat. | |
A Prometheus a Szaturnusz egyik holdja. A Voyager–1 űrszonda felvételei alapján S. A. Collins és D. Carlson fedezte fel 1980-ban.
A Prometheus a Szaturnusz harmadik legközelebbi holdja. Alakja erősen szabálytalan, méretei: 148 km x 100 km x 68 km. Ezzel a Szaturnusz legnagyobb szabálytalan alakú holdja. A bolygót szinte kör alakú pályán, az F-gyűrű külső peremén, 139 350 km távolságban, körülbelül 14,7 óra alatt kerüli meg. Pályasíkjának hajlásszöge 0°. Tömegét, sűrűségét és látszólagos fényességét oppozícióban nem ismerjük.
Források
- Róbert Čeman és Eduard Pittich: A Világegyetem 1: A Naprendszer (Slovart-Print, 2007)
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |