Manapság a Prodotiscus téma nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Prodotiscus a politikától a populáris kultúráig különböző területeken a vita központi pontjává vált. A Prodotiscus fontossága túllépte az akadályokat, és beszédtéma lett szerte a világon. Ebben a cikkben a Prodotiscus-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Kétségtelen, hogy a Prodotiscus olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és jelentősége a következő években tovább fog növekedni.
Prodotiscus | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Wahlberg-mézkalauz
(Prodotiscus regulus) | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Prodotiscus témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Prodotiscus témájú kategóriát. |
A Prodotiscus a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a mézkalauzfélék (Indicatoridae) családjába tartozó nem.[1][2]
A nemet Carl Jakob Sundevall svéd zoológus 1850-ben, az alábbi 3 faj tartozik ide:
Afrika középső és déli részén honosak.
Az idetartozó madarak elmosódott, álcázó színeket viselnek; a háti részük szürke vagy szürkészöld, míg a hasi részük fehéres-szürke. Családjukon belül a legkisebb fajok.
A rokonaiktól eltérően nem táplálkoznak méhviasszal. A papagájvirág (Strelitzia), a Callistemom, a gyapjúfa (Bombax), a Butea monosperma és a korallfa (Erythrina) nevű növények megporzói. A Cisticola-fajok, a nektármadárfélék (Nectariniidae) és egyéb hasonló madarak fészekparazitái.