Porosz Szabadállam

Ma a Porosz Szabadállam lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma a történelem során tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt, és hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. Megjelenése óta a Porosz Szabadállam egy sor jelentős átalakulást váltott ki a _var2 birodalmában, csodálatot és vitákat is kiváltva. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Porosz Szabadállam-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak eredetétől a jelenlegi hatásig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a manapság annyira aktuális témáról.

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Porosz Szabadállam
Freistaat Preußen
1918 – 1947. február 25.

 Porosz Szabadállam zászlaja
Porosz Szabadállam zászlaja
Általános adatok
FővárosaBerlin
Terület291.700 km²
Népesség38.120.173 fő (1925)
Népsűrűség131 fő/km²
Hivatalos nyelveknémet
Államvallás
A Wikimédia Commons tartalmaz Porosz Szabadállam témájú médiaállományokat.

A Porosz Szabadállam a weimari köztársaság és a nemzetiszocialista Németország egyik alkotó állama volt 1918 és 1947 között. A Porosz Királyság utódállamaként jött létre az első világháborúban elszenvedett német vereség után, és annak ellenére is a Német Birodalom legnagyobb állama maradt, hogy a birodalom európai területi veszteségeinek nagy része porosz területekről származott. A Porosz Szabadállam a Német Birodalom területének 62%-át, valamint lakosságának 61%-át foglalta magában, továbbá a szövetségi főváros, Berlin is ott helyezkedett.

Poroszország a korábbi autoriter államából parlamentáris demokráciává alakult át az 1920-as alkotmánya alapján. A weimari időszak alatt szinte kizárólag demokratikus erők irányították, politikailag stabilabbnak bizonyult, mint maga a köztársaság. Rövid megszakításokkal a Szociáldemokrata Párt (SPD) adta az állam kormányfőjét, a miniszterelnököt. Belügyminiszterei a közigazgatás és a rendőrség republikánus reformját szorgalmazták, aminek eredményeként Poroszországot a weimari köztársaságon belül a demokrácia bástyájaként tartották számon.[1]

A Franz von Papen birodalmi kancellár által 1932-ben kirobbantott puccs következtében a Porosz Szabadállamot alárendelték a birodalmi kormánynak és megfosztották önállóságától. Így Poroszország de facto már megszűnt létezni még azelőtt, hogy a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 1933-ban hatalomra került volna, azonban egy porosz kormány Hermann Göring vezetésével formálisan tovább működött 1945-ig. A második világháború befejezése után a Szövetséges Ellenőrző Tanács rendelete alapján Poroszország 1947. február 25-én szűnt meg.

Közigazgatás

Poroszország államszerkezete (népességadatok az 1925. június 16-i népszámlálás szerint)[2]
Tartomány
(Provinz) 		Székhely Népesség Terület
(km²) 		Népsűrűség
(/km²)
Kelet-Poroszország (Ostpreußen) Königsberg 02.256.349 037.046,5011 0060,9
Brandenburg Potsdam 02.592.419 039.035,5297 0066,4
Nagyberlin (Großberlin) Berlin 04.024.165 000878,4048 4.581,2
Pomeránia (Pommern) Stettin 01.878.781 030.208,2759 0062,2
Posen–Nyugat-Poroszország határtartomány (Grenzmark Posen-Westpreußen) Schneidemühl 00332.485 007.695,2425 0043,2
Alsó-Szilézia (Niederschlesien) Breslau 03.132.328 026.615,8285 0117,7
Felső-Szilézia (Oberschlesien) Oppeln 01.379.278 009.702,2384 0142,2
Szászország (Provinz Sachsen) Magdeburg 03.277.476 025.273,8061 0129,7
Schleswig-Holstein Kiel 01.519.365 015.059,7071 0100,9
Hannover Hannover 03.190.619 038.583,6280 0082,7
Vesztfália (Westfalen) Münster 04.811.219 020.208,5439 0238,1
Hessen-Nassau Kassel 02.396.871 015.703,4318 0152,6
Rajnai tartomány (Rheinprovinz)† Koblenz 07.256.978 024.547,0475 0295,6
Hohenzollern tartomány (Hohenzollernsche Lande) Sigmaringen 00071.840 001.142,2659 0062,9
Összesen Berlin 38.120.173 291.700,4512 0130,7
Waldeck†† Arolsen 00055.816 001.055,4300 0052,9
† Saar-vidék nélkül
†† 1929-től
A tartományok


Jegyzetek

  1. ↑ Winkler, Heinrich August. Der Schein der Normalität (német nyelven). Bonn: Dietz, 400. o. (1985) 
  2. ↑ Preußisches Statistisches Landesamt (szerk.): Statistisches Jahrbuch für den Freistaat Preußen. Band 23, 1927, Anhang I. Fläche, Wohnbevölkerung und Zugehörigkeit zu Religionsgemeinschaften nach den endgültigen der Volkszählungen vom 16. Juni 1925 in den Freistaaten Preußen und Waldeck, 238. oldal (a katowicei Sziléziai Könyvtár digitalizált példánya)

Irodalom

  • Karl Dietrich Bracher: Dualismus oder Gleichschaltung. Der Faktor Preußen in der Weimarer Republik. In: Ders., Manfred Funke, Jacobsen (szerk.): Die Weimarer Republik 1918–1933. Politik, Wirtschaft, Gesellschaft, Bonn 1988, ISBN 3-89331-000-2, 535–551. oldal
  • Christopher Clark: Preußen. Aufstieg und Niedergang 1600–1947. Bonn 2007, ISBN 978-3-89331-786-8
  • Horst Möller: Preußen von 1918 bis 1947. Weimarer Republik, Preußen und der Nationalsozialismus. In: Handbuch der preußischen Geschichte, 3. kötet, Berlin / New York 2001, 149–318. oldal
  • Gerhard Schulze (szerk.): Die Protokolle des Preußischen Staatsministeriums 14. November 1918 bis 31. März 1925. Hildesheim / Zürich / New York 2002 (= Acta Borussica Neue Folge, 1. Reihe: Die Protokolle des Preußischen Staatsministeriums 1817–1934/38, Band 11) 1. kötet (PDF; 2,7 MB), 2. kötet (PDF; 2,1 MB).
  • Reinhold Zilch, Bärbel Holtz (szerk.): Die Protokolle des Preußischen Staatsministeriums 4. April 1925 bis 10. Mai 1938. Hildesheim / Zürich / New York 2004 (= Acta Borussica Neue Folge, 1. Reihe: Die Protokolle des Preußischen Staatsministeriums 1817–1934/38.) 1. kötet (PDF; 2,3 MB), 2. kötet (PDF; 2,2 MB).
  • Wilhelm Ribhegge: Preußen im Westen. Kampf um den Parlamentarismus in Rheinland und Westfalen. Münster 2008 (különkiadás az NRW Állami Politikai Oktatási Központ számára).
  • Ingo Sommer: Preußische Moderne. Vom Ende der Pracht und einer neuen Baukunst 1918–1933. Duncker & Humblot, Berlin 2024, [[ISBN|978-3-428-19157-4}}
  • Gesetz, betreffend die Neuregelung der Verfassung der evangelischen Landeskirche der älteren Provinzen Preußens (Digitalisat)
  • Gemeindeverfassungsgesetz vom 15. Dezember 1933 (Digitalisat)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Free State of Prussia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Freistaat Preußen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a Németországról szóló vagy Németországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!