Pontoskő
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pontoskő hatását különböző kontextusokban és helyzetekben. A Pontoskő a társadalomra gyakorolt hatásától kezdve a szakmai téren való jelentőségéig nagy érdeklődés és vita tárgyának bizonyult. Ezeken az oldalakon elemezzük annak eredetét, fejlődését és lehetséges jövőbeli következményeit azzal a céllal, hogy teljes és frissített képet adjunk a Pontoskő-ről. Adatok, beszámolók és szakértői vélemények gyűjtésével reméljük, hogy rávilágítunk erre a témára, és gazdagító perspektívát kínálunk olvasóink számára.
| Pontoskő (Petrani) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Biharpoklos |
| Rang | falu |
| Községközpont | Biharpoklos |
| Irányítószám | 417377 |
| SIRUTA-kód | 30443 |
| Népesség | |
| Népesség | 318 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 41′ 21″, k. h. 22° 16′ 06″46.689240°N 22.268405°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 21″, k. h. 22° 16′ 06″46.689240°N 22.268405°E | |
 | |
Pontoskő (Petrani), település Romániában, Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös közelében, Belényestől északnyugatra fekvő település.
Története
Pontoskő, Petrány-Valány nevét 1552-ben említette először oklevél Ponthuskew néven.
1808-ban Petrány, 1913-ban Pokloskő néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, hegyes-völgyes vidéken, 486 görög katholikus lakossal, anyatemplommal. Vize egy patak, s a Fekete-Körös. Nyugoti oldalán egy meredek sziklahegy Pontoskőnek neveztetik. Földesura a váradi görög püspök
1910-ben 675 lakosából 5 magyar, 670 román volt. Ebből 669 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
A falunál ömlik a Rossia-patak a Fekete-Körösbe. Határában, az országút mentén van az úgynevezett Pontoskő, amely egy körülbelül 300 méter magasságú, meredek szikla.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma – 1860-ban épült.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.