Poitiers-i Szent Hilár
Az alábbiakban bemutatott cikkünkben a Poitiers-i Szent Hilár témával fogunk foglalkozni széles körben és részletesen. A Poitiers-i Szent Hilár olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban betöltött fontossága miatt. Ebben a cikkben a Poitiers-i Szent Hilár-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, a történelmi eredetétől a mai világban való relevanciájáig. Ezen túlmenően a terület szakértőinek különféle szempontjait és véleményét tárjuk fel azzal a céllal, hogy teljes és mélyreható jövőképet nyújtsunk a Poitiers-i Szent Hilár-ről. Ez a cikk kétségtelenül nagyon hasznos lesz azok számára, akik többet szeretnének megtudni erről a témáról és annak mai vonatkozásairól.
| Szent Hilár | |
 | |
| Szent Hilarius püspökké szentelése egy XIV. századi kéziratban | |
| hitvalló, egyházatya, egyháztanító | |
| Születése | |
| 315 körül Pictavium, ma Poitiers | |
| Halála | |
| 367. november 1. (kb. 50 évesen) Pictavium | |
| Tisztelete | |
| Tisztelik | Római katolikus egyház Ortodox kereszténység Evangélikus kereszténység Antikhalkédóni egyházak Anglikán Közösség |
| Ünnepnapja | január 13. |
| Irodalmi munkássága | |
| Fő művei | De Trinitate De synodis |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Hilár témájú médiaállományokat. | |
Poitiers-i Szent Hilár, a nyelvújításkor keletkezett, de ma már nem használt nevén Szent Vidor, (Pictavium, ma Poitiers, Franciaország, kb. 315 – Pictavium, 367. november 1.): latinul alkotó ókeresztény író, egyháztanító az egyházatyák egyike.
Élete
Gazdag pogány családból származott, szülővárosában retorikai és filozófiai tanulmányokat végzett, és görögül is megtanult. Miután feleségével és lányával, Szent Abrával keresztény hitre tért, 350-ben Pictavium püspökévé választották (a kötelező nőtlenséget csak évszázadokkal később vezette a római katolikus egyház). Ad Constantium Augustum című két könyvében (355 körül) ellenezte II. Constantius római császárnak az ariánusokat támogató egyházpolitikáját, ezért a császár 356-ban Phrügiába száműzte. Innen 360-ban tért haza, s folytatta harcát az ariánus eretnekség ellen, ezért a Malleus Arianorum (’az ariánusok kalapácsa’) nevet kapta. Teológiai művei közül a fontosabbak: a tizenkét kötetes De Trinitate (’A Szentháromságról’) és az ariminiumi zsinatra írt De Synodis (’A zsinatról’). Történelmi munkái közül magyarországi vonatkozása miatt érdekes a Liber adversus Valentem ez Ursacium (’Könyv Valens és Ursacius ellen’), amely két pannóniai püspök ellen íródott.
Művei
- Ad Abram Filiam Suam
- Ad Constantinum Augustum Liber Primus
- Ad Constantinum Augustum Liber Secundus
- Apologetica ad Reprehensores Libri de Synodis Responsa
- Contra Arianos
- Contra Constantinum Imperatorem Liber Unus
- De Essentia Patris et Filii Contra Haereticos
- De Trinitate Libri Duodecim
- Epistola Seu Libellus
- Fragmenta Ex Libro Provinciae Aquitaniae
- Hymnus Filiae Suae Abrae Missus
- Hymnus Hylario Perperam Tributus
- In Evangelium Matthaei Commentarius
- Liber de Patris et Filii Unitate
- Liber de Synodis Seu de Fide Orientalium
- Nonnulla de Libris Aliis ad Constantinum Praelibantur
- Psalmorum XV, XXXI et XLI Interpretatio
- Sermo de Dedicatione Ecclesiae Cumptus Pictavis
- Tractatus Super Psalmos
- Vita A Fortunato Scripta
- Vita Auctore Hieronymo
- Vita Operaque. Notitia Litteraria
- Vita Operaque. Selecta Veterum Testimonia
- Vita Operaque. Syllabus Manuscriptorum et Codicum
- Vita Operaque. Unde Obscurus Sit Hilarii Sermo
- Vita Operaque Ex Ipsius Scriptis
Magyarul megjelent művei
- Himnusz a Szentháromságról In: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 49–53. o.
- Szent Hilarius hajnali éneke Krisztus életéről In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 40–46. o.
Források
- Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 460. o.
További információk
- Művei a Documenta Catholica Omnia oldalán
