Planck-korszak
Napjainkban a Planck-korszak a mai társadalomban nagyon fontos témává vált. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Planck-korszak jelentős jelentőségre tett szert különböző területeken, a politikától a gazdaságig, a tudományig és a kultúráig. A történelem során a Planck-korszak tanulmányozás és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket és mély elmélkedéseket generált az emberek életére gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben a Planck-korszak különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk egy olyan témáról, amely világszerte több millió ember érdeklődését váltja ki.
A Planck skáláról elnevezett Planck-korszak az Univerzum történetének legkorábbi időszaka, nullától 10−43 másodpercig (egy Planck-idő), ami alatt mind a négy alapvető kölcsönhatás egyesítve volt, és nem léteztek az általunk ismert elemi részecskék.
A kvantummechanika szerint értelmetlen a Planck-időnél rövidebb időtartamról, vagy a Planck-hossznál rövidebb távolságról beszélni. A fény egy Planck-idő alatt tesz meg ilyen távolságot, azaz mintegy 1,616 × 10−35 métert. Ennek megfelelően a Világegyetem történetét nem nullától, hanem egy Planck-időtől kell mérni. Hasonlóan az Univerzum kezdeti mérete egy Planck-hossz átmérőnél kezdődik, és ezért sosem volt szingularitás, azaz végtelen sűrűség. 2016-ig még nincs elfogadott egyesített elmélete a kvantummechanikának és a relativisztikus gravitációnak.
