A mai világban a Philippe d’Artois a társadalom különböző szektoraiban nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Következményei túlmutatnak a határokon, és mind személyes, mind szakmai szempontokat fednek le. Megjelenése óta a Philippe d’Artois végtelen vitákat és vitákat váltott ki, amelyek tovább táplálták fontosságát és relevanciáját a nyilvános szférában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Philippe d’Artois-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak mai hatását és hatókörét. Eredetében, fejlődésében és jövőbeli perspektíváiban elmélyülve igyekszünk megvilágítani ezt a témát, amely világszerte oly sok ember figyelmét felkeltette.
Philippe d’Artois | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Artois-ház |
Született | 1269 |
Elhunyt | 1298. szeptember 11. (28-29 évesen) Veurne |
Nyughelye | Couvent des Jacobins de la rue Saint-Jacques |
Édesapja | II. Róbert, Artois grófja |
Édesanyja | Amicia de Courtenay († 1275) |
Testvére(i) | Matilda, Artois grófnője |
Házastársa | Bretagne-i Blanka (1270–1327) |
Gyermekei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Philippe d’Artois témájú médiaállományokat. | |
Fülöp (?, 1269 – Veurne, 1298. szeptember 11.) az Artois-i grófság uralkodójának, II. Róbertnek második gyermeke, legidősebb fia és a grófi cím várományosa volt.[1]
1275-től apja után Conches ura. 1298-ban apja oldalán harcolt a furnesi csatában a flamand felkelők ellen, akiket Guidó flamand gróf vezetett. Bár a francia sereg győzelmet aratott, Fülöp súlyos sérülést szenvedett és alig egy év múlva belehalt a sebesülés következményeibe.[2]
Fülöp 1281-ben feleségül vette Blankát, II. János bretagne-i herceg és Beatrix (III. Henrik angol király lánya) lányát.[3] Házasságukból hét gyermek született:
A legidősebb fiú, Róbert, nagyapjának halála után a grófi cím követelőjeként lépett fel nagynénjével szemben, de sikertelenül.