Ebben a cikkben a Penda merciai király témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárgyaljuk. A Penda merciai király napjainkban nagy jelentőségű téma, amely felkeltette a szakértők, kutatók és a nagyközönség figyelmét. A történelem során a Penda merciai király számos tanulmány, vita és elmélkedés tárgya volt, bizonyítva a hatásának és hatókörének megértésének fontosságát. Ebben az értelemben a cikk fő célja a Penda merciai király különböző dimenzióinak elemzése, átfogó áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy megértsék a jelentését, következményeit és lehetséges következményeit a társadalom különböző területein. Emellett olyan új kutatásokat és felfedezéseket mutatnak be, amelyek bővítik a Penda merciai király-ről alkotott ismereteinket, frissített és gazdagító látásmódot kínálva ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban.
Penda | |
Mercia királya | |
![]() | |
Üvegablak a Worcesteri székesegyházban, amely Penda halálát ábrázolja a winwaedi csata során | |
Uralkodási évei | I. u. 626 - 655 vagy I. u. 633 - 655 vagy I. u. 642 - 655 |
Elődje | Ceorl |
Utódja | Peada |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Iclingas-ház |
Született | Kr. u. 606 |
Elhunyt | Kr. u. 655. november 15. A Leeds melletti Cock Beck patak mellet a winwaedi csatában |
Édesapja | Pybba |
Testvére(i) | Eowa merciai király |
Házastársa | Cynewise |
Gyermekei | |
Vallás | Pogány |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Penda témájú médiaállományokat. | |
Penda a 7. században Mercia, a mai Midlands területén fekvő angolszász királyság királya volt. Penda pogány volt abban az időben, amikor a kereszténység számos angolszász királyságban teret hódított, és a cirencesteri csatát követően 628-ban átvette a Severn völgyet, mielőtt részt vett a nagyhatalmú northumbriai király, Edwine legyőzésében a Hatfield Chase-i csatában 633-ban.
Kilenc évvel később a maserfieldi csatában legyőzte és megölte Edwine későbbi utódját, Oswaldot. Ettől kezdve valószínűleg ő volt a korszak leghatalmasabb angolszász uralkodója, és megalapozta az angolszász Heptarchia feletti merciai fensőbbséget. Többször legyőzte a keleti angolokat, és három évre száműzetésbe kényszerítette Cenwalh wessexi királyt. Folytatta a háborút a northumbriai Bernicia ellen. Maserfield után tizenhárom évvel megsemmisítő vereséget szenvedett Oswald utódjától és testvérétől, Oswiotól, és a berniciaiak elleni utolsó hadjárat során a winwaedi csatában megölték.
Penda életének legkorábbinak és legrészletesebbnek nevezhető forrása Bede Historia ecclesiastica gentis Anglorum című alkotása (befejezve 731 körül; II.20, III.7, III.16-18, III.21, III.24 fejezetek). Penda szintén előkelő helyen szerepel az Angolszász krónikában, amelynek forrásai és így megbízhatósága erre az időszakra vonatkozóan nem egyértelmű, valamint a kilencedik század eleji Historia Brittonumban, amely valamivel több, valószínűleg megbízhatóbb információval egészíti ki Bede beszámolóját.[1] Úgy tűnik, hogy Panna ap Pyd néven említi őt a talán hetedik századi walesi dicsőítő költemény, a Marwnad Cynddylan, amely Cynddylanról így szól: "pan fynivys mab pyd mor fu parawd" ("amikor Pyd fia kívánta, milyen készséges volt"). Úgy tűnik, hogy Penda és családja számos helységnek adta a nevét a Midlands nyugati részén, köztük Pinbury, Peddimore és Pinvin települések neveit.
Penda feleségét Cynewise vagy Kyneswitha királynőként azonosítják. Öt fiuk és két lányuk volt:
Penda megjelenik MacKenzie MacBride King Penda's Captain (1908), J. Breckenridge Ellis The Soul of a Serf (1910) és Theresa Tomlinson Better Than Gold (2014) című történelmi regényeiben.
Az 1970-es években Penda király két BBC televíziós produkcióban is megjelent, amelyeket David Rudkin írt. Geoffrey Staines alakította őt a Penda's Fen (1974) című filmben,[3] Leo McKern pedig a The Coming of the Cross (1975) című filmben.[4]
Halálának Leedshez való kötődése miatt a leedsi Pendas Fields birtokot róla nevezték el.[5]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Penda of Mercia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.