Mai cikkünkben a Pedro Navarro-ről fogunk beszélni, amely témával az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Pedro Navarro nagyon széles és releváns téma a mai társadalomban, mivel hatással van a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben a Pedro Navarro-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől a kultúrára és az emberek életére gyakorolt hatásáig. Emellett elemezzük a jelenlegi kontextusban betöltött jelentőségét, és azt, hogy hogyan alakított ki trendet a különböző területeken. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a cikk értékes információkkal szolgál, és segít jobban megérteni a Pedro Navarro jelentőségét és hatását a mai társadalomban.
Pedro Navarro | |
![]() | |
Született | 1460 Garde |
Meghalt | 1528. augusztus 28. (67-68 évesen) |
Állampolgársága | Navarrai Királyság |
Rendfokozata | tábornok |
Csatái |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pedro Navarro témájú médiaállományokat. |
Pedro Navarro (Navarra, 1460 körül – 1528. augusztus 28.) spanyol hadmérnök és tábornok, Oliveto grófja. Részt vett a cambriai‑i liga háborúiban.
Navarrában született, korai életéről keveset tudunk, katonai pályafutását 1485-ben kezdte Aragóniai János bíboros szolgálata alatt. Harcolt Itáliában a berber kalózok ellen, mint condottieri (zsoldosvezér). 1500‑ban Gonzalo Fernández de Córdoba szolgálatában részt vett Kefalonia ostromában, amelyet az ottomán uralom alól szabadítottak fel. Itt az aknászok irányítójaként jelentősen hozzájárult a török erőd elestéhez.
Ezután Nápolyba ment, 1502-ben Canosát, 1503‑ban pedig Tarantót védte meg sikeresen a francia ostromlóktól. Még ugyanebben az évben nagy szerepet játszott a spanyolok oldalán a gariglianói győzelem kivívásában, ennek elismeréseképpen kapta az Oliveto grófja címet. Ezután ismét a törökök ellen fordult; egy expedíciós hadjárat során személyesen vezette a spanyol hadsereget Bejaja, Algír, Tunisz és Tripoli ellen (1510). A sikeres észak-afrikai harcok után visszatért Itáliába, itt ismét a franciák ellen küzdött. Erőfeszítései ellenére 1512-ben a ravennai csatában serege vereséget szenvedett, maga pedig francia fogságba került.
II. Ferdinánd aragóniai király hajlandó volt váltságdíjat fizetni érte, de Navarro mégis átlépett I. Ferenc francia király szolgálatába. 1515-1516‑ig részt vett Milánó ostromában, a marignanói csatában pedig a svájci zsoldos hadak ellen harcolt. 1523‑ban, amikor a spanyolok elfoglalták Genovát, Navarro spanyol fogságba esett, de a madridi békeszerződés (1526. január 14.) értelmében szabadon engedték. Miután a spanyoloknál és az olaszoknál is kegyvesztetté vált, végleg visszatért a franciák oldalára. 1527‑ben Itáliában ismét spanyol hadifogságba esett, a rákövetkező évben a nápolyi Castel Nuovo börtönében vesztette életét, állítólag egy párnával fojtották meg.