Paul Bredow
Ebben a cikkben a Paul Bredow lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A Paul Bredow olyan téma, amely minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét és érdeklődését felkeltette. Megjelenése óta a Paul Bredow vita, kutatás és elemzés tárgyát képezi különböző területek szakértőinek. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Paul Bredow-hez kapcsolódó különböző oldalakat és szempontokat, valamint annak társadalomra és kultúrára gyakorolt hatását. Ezen kívül elmélyülünk annak időbeli alakulásában és a mai relevanciájában. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit valaha is tudni akart a Paul Bredow-ről, és merüljön el a tudás és felfedezés világában.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Paul Bredow | |
.jpg) | |
| Született | 1902. december Koźliny, Pomeranian Voivodeship |
| Elhunyt | 1945. december (42-43 évesen) Göttingen |
| Állampolgársága | német |
| Halál oka | baleseti halál |
Paul Bredow (1902 – Göttingen, 1945. december) SS-tiszt volt a Harmadik Birodalomban, több német koncentrációs táborban töltött be vezető tisztséget.
Származását tekintve sziléziai felmenőkkel rendelkezett. Pályafutását az SS berkein belül a Grafeneckben és a Hartheim-kastélyban létesült eutanáziacentrumokban kezdte. Később Treblinkába vezényelték, ahová a táborba érkező első SS-csapattal és a tábor kinevezett parancsnokával, SS-Hauptsturmführer Franz Stanggal érkezett. Itt a deportáltak holmijait szortírozó SS-kommandót irányította. A Reinhard-hadművelet keretein belül 1943 tavaszáig teljesített szolgálatot Treblinkában. Ekkor a sobibóri megsemmisítő táborba helyezték át, itt teljesedett ki mélyreható gyűlölete és szadizmusa a foglyokkal szemben. Szokása volt, hogy személyesen lőtt fejbe 50 zsidót naponta, ezt közvetlen felettese, Christian Wirth tudtával és teljes támogatásával követte el.
A háború vége előtt a trieszti koncentrációs táborban szolgált, ahonnan már csak a háború végezte után tért vissza Németországba, ahol pár hónapig ácsként dolgozott.
A holokauszt egyik legkegyetlenebb háborús bűnösét 1945 decemberében egy baleset következtében Göttingenben érte a halál.
