A mai világban a Pathai István nagyon érdekes és fontos témává vált. Hatása különböző területekre terjed ki, a technológiától az egészségig, beleértve a politikát és a kultúrát is. Nyilvánvaló, hogy a Pathai István nagy érdeklődést vált ki a mai társadalomban, vitákat és elmélkedéseket generál a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Pathai István szerepét és hatását az élet különböző területein, elemezve relevanciáját a jelenlegi kontextusban és jövőbeli előrejelzéseit.
Pathai István | |||||
a Dunántúli református egyházkerület püspöke | |||||
Született | 1555. augusztus 5. Pápa | ||||
Elhunyt | 1632 második fele (76 évesen) Belényes | ||||
Nemzetiség | magyar | ||||
Felekezet | kálvinizmus | ||||
Püspökségi ideje 1612 – 1628 | |||||
Pathai István (Pápa, 1555. augusztus 5. – Belényes , 1632 második fele) a Dunántúli református egyházkerület püspöke 1612-től 1628-ig.
Tanulmányait Pápán és Tolnán elvégezvén, már 1572-ben lelkésszé avattatott. Ebbeli működését Rohoncon kezdte, 1585-től pedig Pápán folytatta. 1612-ben Rohoncra ment a Batthyány Ferenc udvari papjának, de Szalonakra is beszolgált. Még ugyanez évi június 19-én püspökké választotta a dunántúli egyházkerület. 1613 őszétől Veszprémben lelkészkedett s nemsokára tevékeny részt vett a felsődunavidéki reformátusok és evangélikusok megegyezése iránti mozgalomban. Engedékeny magatartása rossz vért szült hitfelei egy részében, viszont a merev lutherizmus híveitől is sok sérelmet kellett elszenvednie. 1623 nyarán Pápán húzódott meg, míg 1624 elején Kiskomáromban, 1626 júniusában ismét Pápán foglalta el az egyik lelkészi állást. Majd 1628 novemberében a Bethlen Gábor kívánságára az 1626-ban másodszor megjelent műve miatt rá váró üldözés elől eltávozott a dunántúli egyházkerületből, melytől forma szerint el se búcsúzott. Belényesen lett lelkész, s a bihari egyházmegye a legelső üresedés alkalmával, 1631-ben esperessé választotta.
Veszprémi és kiskomáromi hivataloskodása alatt anyakönyveket vezetett. Írói munkásságának a következő termékei vannak:
Magyarra fordította Vives J. L. „Keresztyén férjnek… kötelességéről” írt könyvét, de hogy ki is nyomatta-e, nincs tudva. Fennmaradt leveleit (majdnem kivétel nélkül Kanizsai Pálfi Jánoshoz) Fabó András (Codex…) és Thury Etele (M. Prot. Et. Adattár, 1904–1905.) tette közzé.