A mai világban a Palatális, zöngétlen réshang olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki a társadalomban. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról van szó, a Palatális, zöngétlen réshang világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Palatális, zöngétlen réshang-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai fejlődéséig. Multidiszciplináris megközelítéssel különböző nézőpontokat és összefüggéseket elemezünk, amelyekben a Palatális, zöngétlen réshang jelentős nyomot hagyott. Akár igyekszünk megérteni a modern társadalomra gyakorolt hatását, akár megfejteni történelmi gyökereit, a Palatális, zöngétlen réshang izgalmas és folyamatosan fejlődő témaként jelenik meg, amely soha nem szűnik meg meglepni minket.
A palatális, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ç jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig C. (A ç jel nem más, mint egy cédille-jel ellátott c betű, amit a francia nyelv is használ, bár ez a betű a francia helyesírásban nem palatális, zöngétlen réshangot, hanem /s/-t, vagyis alveoláris, zöngétlen réshangot jelöl.) A magyarban a j allofónjaként fordul elő pl. a kapj szó végén, illetve a német ich szóban lévő hangként is ismert. A ty elnyújtott ejtésével (illetve a helyén képzett réshanggal) közelíthető.
A palatális réshangok ritka fonémák, a /ç/ hang pedig a világ nyelveinek csupán 5%-ában fordul elő fonémaként.[1] Elöl képzett magánhangzók mellett viszont nem ritka ez a hang a /x/ és a /h/ (ill. a magyarban a /j/) allofónjaként.
Jellemzői
A palatális, zöngétlen réshang jellemzői:
Előfordulása
Hivatkozások
Irodalom
- Damirchizadeh, A (1972), Modern Azerbaijani Language: Phonetics, Orthoepy and Orthography, Maarif Publ
- Ladefoged, Peter & Maddieson, Ian, The Sounds of the World's Languages, Oxford: Blackwell, ISBN 0-631-19815-6
- Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
- Siptár, Péter & Törkenczy, Miklós (2007), The Phonology of Hungarian, The Phonology of the World's Languages, Oxford University Press
- Tryon, Darrell T. (1995), Comparative Austronesian Dictionary, Berlin: Mouton de Gruyter, ISBN 3-110-12729-6
A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben.
|
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
|
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
|
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
|
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.
|