Palatális, zöngés réshang

Ma belépünk a Palatális, zöngés réshang izgalmas világába, amely téma több millió ember figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Palatális, zöngés réshang kezdete óta tanulmányozás, vita és érdeklődés tárgya, és a társadalomra gyakorolt ​​hatása ma is aktuális. Ebben a cikkben a Palatális, zöngés réshang számos aspektusát tárjuk fel, a történetétől a mindennapi életben betöltött következményeiig. Mély és átgondolt elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük, mit jelent a Palatális, zöngés réshang, és miért olyan jelentős ma. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Palatális, zöngés réshang szívébe!

IPA
IPA-kód139
IPA-jelʝ
IPA-kép
X-SAMPAj\
KirshenbaumC<vcd>
HangmintaHallgat hallgat

A palatális, zöngés réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʝ (áthúzott szárú j) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig j\. Koartikuláció során a természetes magyar beszédben is előfordul a /j/ hang allofónjaként, pl. a dobj be kifejezésben,[1] illetve a gy (palatális, zöngés zárhang) elnyújtott ejtésével is közelíthető.

A zöngés palatális réshang igen ritka hang: a UCLA Phonological Segment Inventory Database (a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem adatbázisa az egyes nyelvek fonológiai szegmenseiről) által eredetileg felmért 317 nyelv közül mindössze hétben fordul elő. Csupán három nyelvben (komi, margi és a Belgiumban használt standard holland[2]) fordul elő ez a hang a zöngétlen megfelelőjével együtt.

Jellemzői

A palatális, zöngés réshang jellemzői:

Előfordulása

Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet
fríz hja ’ő’ (nőnem) / ’ők’ Főként a fríz régebbi, „előkelőbb” változataiban használatos. Elterjedt megfelelője a „sy”.
görög[3] γεια ’szia’ L. újgörög hangtan
holland goed  (segítség·infó) ’jó’ A déli holland nyelvjárásokban jellemző, ideértve Belgium egész holland ajkú részét.[4] L. holland hangtan
kabil cceǥ ’csúszni’
magyar[1] dobj be ’dobj be’ A /j/ allofónja, l. magyar hangtan.
pastu wardak nyelvjárás[5] موږ ’mi’
skót gael nyelv[6] dhiubh ’közülük’
spanyol[7] sayo ’köpeny’ Gyakran inkább közelítőhang. Egyes nyelvjárásokban <ll> is jelölheti. L. spanyol hangtan
svéd[8] jord  (segítség·infó) ’talaj’ L. svéd hangtan

Hivatkozások

  1. ↑ a b Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris, Bp. 2004, 77. és 130. o.
  2. ↑ Jo Verhoeven, Belgian Standard Dutch, Journal of the International Phonetic Association (2005), 35:2:243-247 Cambridge University Press Archiválva 2011. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ Nicolaidis (2003:?)
  4. ↑ Pieter van Reenen; Nanette Huijs: De harde en de zachte g, de spelling gh versus g voor voorklinker in het veertiende-eeuwse Middelnederlands.. Taal en Tongval, 52(Thema nr.), 159-181, 2000. (Hozzáférés: 2009. május 4.)
  5. ↑ Michael M.T. Henderson, Four Varieties of Pashto
  6. ↑ Oftedal, M. (1956) The Gaelic of Leurbost. Oslo. Norsk Tidskrift for Sprogvidenskap.
  7. ↑ Martínez-Celdrán, Fernández-Planas & Carrera-Sabaté (2003:255)
  8. ↑ Engstrand (1999:140)

Irodalom

  • Engstrand, Olle. Swedish, Handbook of the International Phonetic Association: A Guide to the usage of the International Phonetic Alphabet.. Cambridge University Press, 140–142. o. (1999). ISBN 0-521-63751-1 
  • Martínez-Celdrán, Eugenio; Fernández-Planas, Ana Ma. & Carrera-Sabaté, Josefina (2003), "Castilian Spanish", Journal of the International Phonetic Association 33 (2): 255–259
  • Nicolaidis, Katerina (2003), "An electropalatographic study of palatals in Greek", in D. Theophanopoulou-Kontou, Current trends in Greek Linguistics (in Greek), Athens: Patakis, pp. 108–127
Sablon:Mássalhangzó
Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n̪ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b p̪ b̪ t̪ d̪ t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r • * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ⱱ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák pʼ tʼ kʼ qʼ sʼ
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz tʃ dʒ tɕ dʑ ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð tɬ dɮ cç ɟʝ kx ɡɣ qχ ɢʁ
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben.
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.