A mai világban a P. Nagy István olyan kérdés, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. A politikai szférától a tudományos szféráig a P. Nagy István állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Mivel nagy hatással van az emberek interakciójára és mindennapi életük végzésére, kulcsfontosságú megérteni és elemezni a P. Nagy István mindennapi életünkre gyakorolt hatásait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a P. Nagy István különböző szempontjait és dimenzióit, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
P. Nagy István | |
![]() | |
Méri-Nagy Judit fotója | |
Született | 1961. január 10. Székelykeve, Jugoszlávia |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | költő, kritikus, szerkesztő, tanár |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz P. Nagy István témájú médiaállományokat. | |
P. Nagy István (Székelykeve, 1961. január 10. –) költő, kritikus, szerkesztő, pedagógus.
Az általános iskolát szülőhelyén, a dél-bánáti Székelykevén, a gimnáziumot Pancsován és Kovinban végezte. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát 1986-ban. 1986 és 1988 között a Képes Ifjúság irodalmi rovatát szerkesztette. 1987-től 1993-ig a Forum Könyvkiadó szerkesztője volt. 1993-ban Magyarországra költözött, azóta Szolnokon él, a Varga Katalin Gimnázium magyartanára. A Szolnokon megjelenő Eső című folyóirat szerkesztője volt a lap indulásától 2021-ig.[1]
Versei megjelentek számos folyóiratban, saját köteteiben és antológiákban is. Esszéket, kritikákat közöl, több kötetnek volt a szerkesztője. Tagja a Magyar Írószövetségnek.
Felesége Méri-Nagy Judit. Előző házasságából születtek gyermekei: Andor (1991), Benjámin (1996) és Lea (2000).