Párosz
A Párosz témája az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A technológia fejlődésével és a társadalom változásaival a Párosz életünk különböző területeit érintő döntő szemponttá vált. Személyes, szakmai, társadalmi és politikai szinten a Párosz jelentősége tagadhatatlan. Ebben a cikkben a Párosz-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezve annak hatását és relevanciáját különböző összefüggésekben. Ez a téma a keletkezésétől a fejlődéséig, következményein és lehetséges következményein keresztül senkit sem hagy közömbösen. Ezen túlmenően megpróbálunk rávilágítani a lehetséges megoldásokra vagy megközelítésekre, amelyek a Párosz-el szemben alkalmazhatók, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet kínáljunk a ma oly aktuális kérdésről.
| Párosz | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Dél-Égei-szigetek |
| Székhely | Parikía |
| Legnagyobb település | Parikía |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 715 fő (2011) |
| Parikía népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger |
| Szigetcsoport | Kükládok |
| Terület | 194,5 km² |
| Hosszúság | 21 km |
| Szélesség | 16 km |
| Legmagasabb pont | Éliás próféta hegye (770 m) |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Párosz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 03′, k. h. 25° 11′37.050000°N 25.183333°EKoordináták: é. sz. 37° 03′, k. h. 25° 11′37.050000°N 25.183333°E | |
| Párosz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Párosz témájú médiaállományokat. | |
Párosz (görög betűkkel Πάρος, ógörög átírással Parosz) sziget az Égei-tenger közepén, Görögországban. A Kükládok szigetcsoport tagja.
A sziget márványáról híres. Ebből a márványból faragták a Milói Vénuszt és Napóleon szarkofágját. Szantorini és Míkonosz után a harmadik legnépszerűbb küklád sziget.
Fekvése
Naxosztól 5 kilométerre nyugatra fekszik, egy csatorna választja el őket. Területe 165 km². A főváros, Parikía (görögül Παροικιά) az északnyugati oldalon fekszik, egy öbölben. A sziget alapkőzete márvány. Legmagasabb pontja, Éliás próféta hegye (Profitis Ilias, az ókorban Marpessa) 770 méter magas.
A szigettől délnyugatra egy kilométerre található egy kisebb szigetecske, Antipárosz.
Története
A kezdetben krétaiak, később iónok által betelepített sziget jelentőségét kitűnő márványának köszönhette, amely mindig fő kiviteli cikke volt. A legjobb, különösen szobrok készítésére alkalmas márvány, az ókoriak Lychnitese, körülbelül a közepén, mintegy 8 kilométernyire a régi Parosz, ma Parikia mellett van.
A párosziak a perzsa háborúk idején Xerxésszel kötöttek szövetséget. Emiatt a hazafiatlan hozzáállás miatt Themisztoklész meg is büntette őket. Miután az athéniek Miltiadész vezérlete alatt sikertelen kísérletet tettek a sziget elfoglalására, Parosz a második perzsa háború után az athéni szövetséghez csatlakozott.
A sziget büszkesége a IV. századi Pároszi Krónika, amely felsorolja az ókori Görögország művészeti értékeit. Egy része a helyi Archeolgiai Múzeumban látható, sajnos azonban az értékesebb részek meghatározó nyugati múzeumok tulajdonában vannak.
Nagy Sándor után az egyiptomi királyok fennhatósága alá került. Kr. e. 197-ben a rómaiak Athénnek adták, később pedig egészen római uralom alá került. A középkorban Velencéhez tartozott, 1537-ben pedig meghódították a törökök.
Látnivalók
- A Panagia Ekatontapyliani templom Parikiában, k.u. 326-ból, amely a Kükládok legszebb templomai közé tartozik,
- A Bizánci Múzeum Parikiában,
- Parikia olaszos házai, amelyeket szőlőlugasok, narancs és gránátalma fák tesznek hangulatossá,
- egy középkori vár romjai, amelyet szinte kizárólag az ókori romok márványelemeiből építettek.
- márványbányák.
Külső hivatkozások
- Párosz.lap.hu – Linkgyűjtemény
