Ebben a cikkben a Otto Wichterle témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk az olvasónak erről a témáról. Elemezzük történelmi kontextusát, hatásait a mai társadalomban, relevanciáját a különböző területeken és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Részletes és kimerítő elemzésen keresztül igyekszünk mély és teljes pillantást vetni a Otto Wichterle-re, hogy szélesebb körű és szilárdabb ismereteket támogassunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük jelentőségét és környezetünkre gyakorolt hatását.
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Otto Wichterle | |
![]() | |
Született | 1913. október 27.[1][2][3][4] Prostějov[2][3] |
Elhunyt | 1998. augusztus 18. (84 évesen)[1][3][4] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Linda Wichterlová (1938. június 25. – 1998. augusztus 18.)[6] |
Foglalkozása | |
Tisztsége | Csehszlovák Szövetségi Gyűlés tagja |
Iskolái | Cseh Műszaki Egyetem (PhD) |
Kitüntetései | |
![]() | |
Otto Wichterle aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Wichterle témájú médiaállományokat. | |
Otto Wichterle (Prostějov, 1913. október 27. - Stražisko, 1998. augusztus 18.) cseh vegyész, a kontaktlencse anyagának feltalálója.
Apja, Karel Wichterle egy sikeres mezőgazdasági gépgyár és a Wikov autógyár társtulajdonosa volt. Otto tudományos pályára lépett. Prostějovba járt gimnáziumba,[9] majd Prágában beiratkozott a Cseh Műszaki Egyetem kémiai és technológiai karára. A gyógyszertan is érdekelte. Miután 1936-ban diplomát szerzett, az egyetemen maradt. 1939-ben benyújtotta második kémiai doktori disszertációját, de a protektorátusi rezsim megakadályozta az egyetem további tevékenységét. Ezután a zlíni Baťa cég kutatóintézetében folytatta tudományos munkáját. A műanyagok, nevezetesen a poliamid és a kaprolaktám műszaki előkészítését vezette. 1941-ben Wichterle csapata találta fel az első csehszlovák poliamid műszál (a silon) előállítására vonatkozó eljárást, amely független volt az amerikai nylon előállítására vonatkozó eljárástól (1938) .
Otto Wichterle találta fel a lágy hidrogéllencse alapanyagát.[10]
A Gestapo Wichterlét 1942-ben letartóztatta, majd néhány hónap után szabadon engedte.