Osztrák Császári Lipót-rend

„Lipót-rend” lehetséges további jelentéseiről lásd: Lipót-rend (egyértelműsítő lap).

Osztrák Császári Lipót-rend Leopold-Orden
Adományozza Habsburg Birodalom, majd 1867-től Osztrák–Magyar Monarchia
Típus	többfokozatú kitüntetés
Státusz	Már nem adományozzák
Statisztikák
Alapítás dátuma	1808. január 8.
Utolsó kitüntetés dátuma	1918. november 11.
Viselési sorrend
Magasabb rangú kitüntetés	Katonai érdemkereszt 1. osztálya
Alacsonyabb rangú kitüntetés	Osztrák Császári Vaskorona-rend 1. osztálya
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Császári Lipót-rend Leopold-Orden témájú médiaállományokat.

A Lipót-rend polgári és katonai kitüntetés volt, amelyet I. Ferenc osztrák császár és magyar király alapított 1808-ban édesapja, II. Lipót tiszteletére. A rendnek hagyományosan három osztályát különítették el: lovagkeresztre (Ritterkreuz), középkeresztre (Kommandeurkreuz) és nagykeresztre (Großkreuz). Háború esetén ún. haddíszítményes osztályokat adományoztak, ami a háborúban tanúsított vitézséget volt szimbolizálni.

1901. február 1-jén egy birodalmi határozattal a rend legfelső tagozata, a nagykereszt alá, ám a hadikereszt fölé, egy új szintet, az első osztályú Lipót-rendet helyezték.

Az első világháború során számos osztrák-magyar illetve német nemzetiségű katona kapta meg az elismerést. Utolsó kitüntetettje Ernst Emanuel von Silva-Tarouca volt, aki 1918. november 11-én, órákkal IV. Károly lemondása előtt kapta meg. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után többé nem került adományozásra.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Balassa János (1814–1868) magyar sebész, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja^[1]
• Takács Lajos (1814 Meszlen - 1891.07.12. Ostffyasszonyfa) 1875. május 18-tól Vas vármegye főispánja, később országgyűlési képviselő, ostffyasszonyfai földbirtokos
• Báró Simonyi József, magyar huszárezredes
• nemes Bauer Iván (1827-1902), m. kir. állami számvevőszéki tanácsos a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta 1894. november 16-án
• Dőry József, báró (1836-Nagyvárad, 1892-Nagyvárad), Bihar vármegye főispánja (1871-1892). 1883-ban a Lipótrend lovag keresztjével tüntettetett ki.
• Nemeskéri Kiss Gábor (1844-1929), királyi curiai bíró^[2]
• Kossányi Ödön tábornok, Budapest egykori főparancsnoka
• Nogáll János (Győr, 1820 – Nagyvárad, 1899) bölcseleti és teológiai doktor, katolikus püspök, tankönyvíró, a nagyváradi Szent Vince Intézet alapítója.
• Rudnai és divékújfalusi Rudnay Béla (1857–1932) a budapesti magyar királyi államrendőrség rendőrfőkapitány, Hont, Komárom Nógrád vármegyék szabad királyi városok volt főispánja, országgyűlési képviselő
• Dr.Békássy István (1863-1932) vas megye főispánja
• Takách-Tolvay József altábornagy (1876–1945)
• Wlassics Gyula (1852–1937) jogász, közjogi író, miniszter, az MTA tagja. (1903-ban nyerte el a rend nagykeresztjét).
• Schnell Ágoston pozsonyi fővámhivatali főszámvevő (1892 Október 28.) Koronás Arany Érdemkereszt
• Magerl Károly (1871-1941) a komáromi 12. gyalogezred alezredes parancsnoka az első világháborúban (1915)
• Diendorfer (Dombay) Miksa Ágoston vezérőrnagy (1874-1952), a Cs. és Kir. 46. gyalogezred 3. zászlóaljának parancsnoka

Szalagsávok
Lovagkereszt	Középkereszt	Nagykereszt

• Az Osztrák–Magyar Monarchia kitüntetéseinek viselési sorrendje az 1918. évi állapotnak megfelelően
• Magyarország kitüntetéseinek viselési sorrendje az 1944. évi állapotnak megfelelően

• A kitüntetés leírása (angol nyelven). Austro-hungarian-army.co.uk. . (Hozzáférés: 2014. szeptember 7.)