Orsóférges fertőzés

Ebben a cikkben a Orsóférges fertőzés fontosságát a mai társadalomban tárgyaljuk. A Orsóférges fertőzés számos területen releváns témává vált, a politikától a populáris kultúráig. Hatása világszerte kiterjed, vitákat és elmélkedéseket generál az életünkre gyakorolt ​​hatásáról. Részletes elemzésen keresztül a Orsóférges fertőzés különböző perspektívái és megközelítései kerülnek feltárásra azzal a céllal, hogy megértsék valódi természetét és jelentését a jelenlegi kontextusban. Továbbá megvizsgáljuk a Orsóférges fertőzés implikációit és következményeit a mai világban, így teljes áttekintést adva annak relevanciájáról és jelentőségéről.

Ascariasis
Főbb tünetek
Adatbázisok
OMIM604291
DiseasesDB934
MedlinePlus000628
eMedicinearticle/212510 
MeSH IDD001196
A Wikimédia Commons tartalmaz Ascariasis témájú médiaállományokat.

Az orsóférges fertőzés egy élősködő, az orsóféreg Ascaris lumbricoides által okozott betegség.[1] A fertőzés az esetek több mint 85%-ában, főként csekély számú féreg esetén tünetmentes.[1] Ahogy nő a szervezetben élő férgek száma, úgy fokozódnak a fertőzés tünetei, mint például a légszomj és láz, amelyek a betegség kezdeti szakaszát jellemzik.[1] Ezt követik a súlyosabb tünetek, például a haspuffadás, hasfájás és hasmenés.[1] A fertőzés leginkább a gyermekeket veszélyezteti, esetükben okozhat lassú súlygyarapodást, alultápláltságot és tanulási nehézségeket is.[1][2][3]

A fertőzést az Ascaris petéjével szennyezett széklettel érintkezett étel vagy ital fogyasztása okozza.[2] A peték a bélben kelnek ki, átfúródnak a bélfalon, és a vérkeringéssel a tüdőbe vándorolnak.[2] A lárvák a léghólyagokon keresztül a légcsőbe jutnak, ahonnan a beteg felköhögi, majd lenyeli őket.[2] Ekkor a lárvák a gyomron keresztül másodszor is eljutnak a bélbe, ahol féreggé fejlődnek.[2]

A betegség megelőzésének legjobb módja a higiénés körülmények javítása, amely magában foglalja a kellő számban hozzáférhető mellékhelyiséget és a széklet megfelelő ártalmatlanítását.[1][4] Kellő védelmet nyújthat a szappanos kézmosás.[5] Olyan térségekben, ahol a lakosság 20%-a érintett, ajánlott rendszeres időközönként mindenkit kezelni.[1] Gyakori a fertőzés újbóli kialakulása.[2][6] A fertőzés ellen nincs védőoltás.[2] Az Egészségügyi Világszervezet a következő gyógyszeres kezeléseket ajánlja: albendazol, mebendazol, levamizol vagy pyrantel pamoate.[2] További hatásos szer a tribendimidin és a nitazoxanid.[2]

Világszerte 0,8-1,2 milliárd ember szenved orsóférgességben, a leginkább fertőzött területek szubszaharai Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában találhatók.[1][7][8] Mindezek alapján kimondható, hogy ez a betegség a talaj útján terjedő férgesség legelterjedtebb formája.[7] Míg a fertőzés 1990-ben még 3400 esetben okozott halált, ez a szám 2010-ben mintegy 2 700 esetre csökkent.[9] Az Ascaris egy másik fajtája a sertéseket fertőzi meg.[1]

Hivatkozások

  1. ↑ a b c d e f g h i Dold, C (2011. július 1.). „Ascaris and ascariasis.”. Microbes and infection / Institut Pasteur 13 (7), 632–7. o. DOI:10.1016/j.micinf.2010.09.012. PMID 20934531. 
  2. ↑ a b c d e f g h i Hagel, I (2010. október 1.). „Ascaris lumbricoides: an overview of therapeutic targets.”. Infectious disorders drug targets 10 (5), 349–67. o. DOI:10.2174/187152610793180876. PMID 20701574. 
  3. ↑ Soil-transmitted helminth infections Fact sheet N°366. World Health Organization, 2013. június 1.
  4. ↑ Ziegelbauer, K (2012. január 1.). „Effect of sanitation on soil-transmitted helminth infection: systematic review and meta-analysis.”. PLoS medicine 9 (1), e1001162. o. DOI:10.1371/journal.pmed.1001162. PMID 22291577. PMC 3265535. 
  5. ↑ Fung, IC (2009. március 1.). „Ascariasis and handwashing.”. Transactions of the Royal Society of Tropical Medicine and Hygiene 103 (3), 215–22. o. DOI:10.1016/j.trstmh.2008.08.003. PMID 18789465. 
  6. ↑ Jia, TW (2012). „Soil-transmitted helminth reinfection after drug treatment: a systematic review and meta-analysis.”. PLoS neglected tropical diseases 6 (5), e1621. o. DOI:10.1371/journal.pntd.0001621. PMID 22590656. PMC 3348161. 
  7. ↑ a b Keiser, J (2010). „The drugs we have and the drugs we need against major helminth infections.”. Advances in parasitology 73, 197–230. o. DOI:10.1016/s0065-308x(10)73008-6. PMID 20627144. 
  8. ↑ Fenwick, A (2012. március 1.). „The global burden of neglected tropical diseases.”. Public health 126 (3), 233–6. o. DOI:10.1016/j.puhe.2011.11.015. PMID 22325616. 
  9. ↑ Lozano, R (2012. december 15.). „Global and regional mortality from 235 causes of death for 20 age groups in 1990 and 2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010.”. Lancet 380 (9859), 2095–128. o. DOI:10.1016/S0140-6736(12)61728-0. PMID 23245604.