Országos Bírósági Hivatal

A mai világban a Országos Bírósági Hivatal nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Megjelenése óta a Országos Bírósági Hivatal vitákat és vitákat váltott ki, és sokféle véleményt és megközelítést szült, amelyek tükrözik a témával kapcsolatos nézőpontok sokféleségét. Mivel a Országos Bírósági Hivatal továbbra is leköti a társadalom figyelmét, fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Ebben a cikkben kimerítően megvizsgáljuk a Országos Bírósági Hivatal-hez kapcsolódó összes szempontot, teljes és naprakész képet adva az olvasónak erről a témáról, amely ma annyira aktuális.

Országos Bírósági Hivatal (OBH)
Az OBH székháza
Az OBH székháza
Alapítva2012.
Típusigazgatási szerv
JogelődOrszágos Igazságszolgáltatási Tanács
Székhely1055 Budapest, Szalay u. 16.
Nyelvekmagyar magyar
ElnökSenyei György Barna
Működési régióországos
Elhelyezkedése
Országos Bírósági Hivatal (Budapest V. kerülete)
Országos Bírósági Hivatal
Országos Bírósági Hivatal
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 19° 03′ 06″47.508708°N 19.051671°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 19° 03′ 06″47.508708°N 19.051671°E
Az Országos Bírósági Hivatal weboldala

Az Országos Bírósági Hivatal (rövidítve: OBH) a bíróságok központi igazgatási szerve Magyarországon. Elnöke Senyei György Barna. Első elnöke Handó Tünde volt.

Székhelye

1055 Budapest, Szalay u. 16.

Vezetői

  • Handó Tünde (2012–2019)
  • Senyei György Barna (2019–)

Feladatköre

„Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett.[1]”

Története

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1997. december elsején kezdte meg működését. A második Orbán-kormány által átalakított bírósági rendszerben soron kívül lejárt a 2009-ben megválasztott 15 fős OIT elvileg 2015-ig tartó mandátuma, 2012. január 1-jétől az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ellenőrző szerepét a 15 fős Országos Bírói Tanács, igazgatási feladatait pedig az Országos Bírósági Hivatal[2] vette át.[3][4]

„2012. január 1. napjától olyan letisztult irányítási modell jött létre, amelyben az ítélkezés szakmai felügyelete és a központi igazgatás pregnánsan elválik egymástól. Az ítélkezés egységességének és szakmai színvonalának biztosítása a Kúria elnökének, a bíróságok központi igazgatása pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének feladatkörébe került.[5]”

Kritikák érték az OBH elnökének szerepét a Velencei Bizottság részéről a jogállamiság szempontjából – kiemelték, hogy ez a magyar gyakorlat nagyon egyedülállónak számít, mivel míg az igazságügyi miniszter beszámolni köteles az Országgyűlésnek, addig az OBH elnöke senkinek sem tartozik felelősséggel.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 65. §
  2. ↑ Országos Bírói Tanács Archiválva 2016. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, birosag.hu
  3. ↑ HVG: Teljesen átszabná a kormány a bírósági rendszert
  4. ↑ Horváth Eszter: Stratégiai célok az Országos Bírósági Hivatalnál. Jogi fórum, 2012. dec. 12.
  5. ↑ https://birosag.hu/orszagos-birosagi-hivatal-0/altalanos-tajekoztato
  6. ↑ https://www.klubradio.hu/adasok/velencei-bizottsag-hando-tunde-posztjaval-van-a-legnagyobb-baj-106931

Kapcsolódó szócikkek

További információk

  • 168ora.hu
  • 92/2011. (XII. 14.) OGY határozat az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásáról
  • 47/2019. (XII. 11.) OGY határozat Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásáról