Orda (Oroszország)

Ebben a cikkben a Orda (Oroszország) témával fogunk foglalkozni, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban, tekintettel relevanciájára és különböző területekre gyakorolt ​​hatására. A Orda (Oroszország) egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki, valamint felkeltette a terület szakértőinek és szakembereinek érdeklődését. Ezen a vonalon a Orda (Oroszország)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. Kétségtelen, hogy a Orda (Oroszország) a jelenlegi kontextusban nagyon fontos témát képvisel, ezért elengedhetetlen annak megértése és elemzése.

Ez a szócikk az oroszországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Orda (egyértelműsítő lap).
Orda (Орда)
Orda zászlaja
Orda zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyPermi határterület
JárásOrdai
Irányítószám617500
Körzethívószám34258
Népesség
Teljes népesség5425 fő (2021)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 11′ 44″, k. h. 56° 55′ 12″57.195556°N 56.920000°EKoordináták: é. sz. 57° 11′ 44″, k. h. 56° 55′ 12″57.195556°N 56.920000°E
Orda (Permi határterület)
Orda
Orda
Pozíció a Permi határterület térképén

Orda (oroszul: Орда) falu Oroszország Permi határterületén, az Ordai járás székhelye.

Lakossága: 5375 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése

A Permi határterület délkeleti részén, a Kungur és mellékfolyója, az Orgyinka partján terül el. A legközelebbi város és vasútállomás Kungur (kb. 30 km-re északra), a transzszibériai vasútvonalon.

A falut a folyóról nevezték el, melyet korábban szintén Ordának hívtak (a mai folyónév ennek kicsinyítő képzős alakja).

Története

Első írásos említése 1662-ből származik, amikor fegyveres nem-oroszok („inorodci”) felgyújtották a helyi fatemplomot. Illés prófétának (oroszul Ilja prorok) szentelt templomáról 1696-ban Iljinszkojenek is nevezték.

A település 1924-ben lett járási székhely. 1928-ban lenfeldolgozó egyesülést alapítottak.

A falu nevezetessége a közeli híres vízalatti barlang. Bejárata a Kungur folyó bal partján, a víz fölé kb. 50 m-re emelkedő Kazakovszkaja-hegyen ('kozák' hegy) található. Ez az ország legnagyobb ismert vízalatti barlangja. 41 m mély, felderített járatainak teljes hossza 3600 m, ebből 3300 m víz alatti rész (2004 végén);[3] más ismertető szerint több mint 4500 m, ebből mintegy 4000 m víz alatti rész. Búvárok egyik kedvenc merülési helyszíne.

Jegyzetek

  1. ↑ https://rosstat.gov.ru/storage/mediabank/tab-5_VPN-2020.xlsx (orosz nyelven)
  2. ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. . (Hozzáférés: 2015. november 3.)
  3. ↑ A barlang ismertetése (orosz nyelven). A Permi Állami Egyetem Természettudományi Intézete. (Hozzáférés: 2015. február 10.)

Források