Opál
Ebben a cikkben a Opál témáját fogjuk alaposan megvizsgálni, amely téma az évek során számtalan kutatás és vita tárgya volt. A Opál olyan téma, amely minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette, és jelentősége számos területre kiterjed, a tudománytól és a technológiától a politikáig és a kultúráig. Ebben a cikkben megpróbáljuk megvilágítani a Opál különböző aspektusait, elemezve annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeit. Reméljük, hogy ez a cikk informatív és ösztönző forrásként szolgál mindenki számára, aki többet szeretne megtudni erről a lenyűgöző témáról.
| Opál | |
 | |
| Nemesopál | |
| Általános adatok | |
| Képlet | SiO2*nH2O |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Oxidásványok |
| Alosztály | 1:2 típusú fém-oxidok |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | vaskos, fürtös, gumós formákban |
| Szín | változatos, általában a fémionok vagy ásványzárványok színezik |
| Fény | üveg-, gyanta- vagy viaszfényű |
| Törésmutató | 1,450 + 0,020
–0,080 A mexikói opál értéke akár 1,37 is lehet, de általában 1,42–1,43 |
| Pleokroizmus | nincs |
| Keménység | 5,5-6,5 |
| Hasadás | nincs |
| Törés | kagylós |
| Olvadáspont | 1,600 °C |
| Oldhatóság | forró sós vízben |
| Sűrűség | 2,09 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Opál témájú médiaállományokat. | |
Az opál megszilárdult kovasavgél, kémiailag az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztobalit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése görög közvetítéssel (opaliosz) az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.
Egyéb tulajdonsága
Víztartalma 1 és 21% között változik, leggyakrabban 6-10%; a nemesopál részben rendezett szerkezete miatt a fényt színeire bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik; a tejopált felépítő domének (ld. szerkezet) a kék fényt szórják legintenzívebben, ezért anyaga kékesfehér színű (opáleszcencia); különböző változatai UV-fény hatására más és más fényben fluoreszkálnak
Szerkezete
Nanométeres átmérőjű krisztallitok építik fel, de anyagában – néhány 100 nm-es méretben jelentkező – másodlagos szerkezet is megfigyelhető, amely változatonként különböző alakú és méretű építőelemekből (doménekből) áll. Víztartalma adszorbeált vagy kapilláris kötésű, de intersticiális vizet is tartalmaz.
Megjelenési formái, genetikája
Vaskos, fürtös, gumós formákban gyakori, de ismert bekérgezésként, átitatásként vagy eres-teléres formákban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf kitöltésként is.
Hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de biokémiai folyamatok terméke is lehet.
Változatai
- nemesopál – opalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő,
- tejopál – opáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált,
- tűzopál – tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilyenkor girasol (napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában, külföldön Ausztráliában fordul elő,
- faopál – opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek,
- viaszopál
- májopál
- hialit vagy üvegopál – üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag,
- hidrofán – vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál.
- borostyánopál
- vízopál
Rokon ásványfajok
Érdekességek
- 2006 novemberében Kisnánán különlegesen nagy, hárommázsás faopált találtak, melynek korát 15 millió évre becsülik. A leletet a Természettudományi Múzeumba szállították.[1]
- Az első jelentős opálbányát a világon az egykori Magyarországon, a Kassától 35 km-re eső Vörösvágás vagy Veresvágás (Červenica) melletti Dubníkban létesítették.[2] Jelenleg a szlovákiai opálbányák részét képezi.[3]
- A Föld egyik legnagyobb opálmezője az ausztráliai Coober Pedy városa mellett húzódik. A közel száz éve tartó bányászat során negyedmillió bányaüreget vájtak a környéken.
- A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) spektroszkópiai vizsgálatok alapján opált fedezett fel a Marson. A rétegek mintegy 2 milliárd évesek. Ezzel kitolták a víz jelenlétét a Mars középidőszakára.[4]
Jegyzetek
- ↑ Három közel fél tonnás opált találtak Mátraalján. Szegedi Tudományegyetem - Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)
- ↑ RONDEAU et al. (2004. október 1.). „Opals from Slovakia ("Hungarian" opals): a re-assessment of the conditions of formation” (angol nyelven). European Journal of Mineralogy - E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung Science Publishers 16 (5), 789-799. o. DOI:10.1127/0935-1221/2004/0016-0789. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)
- ↑ https://www.opalovebane.com/?lang=hu
- ↑ NASA/Jet Propulsion Laboratory (2008, October 29). NASA Orbiter Reveals Details Of A Wetter Mars. ScienceDaily. Hozzáférés ideje: September 20, 2010
