Olajág
A mai világban a Olajág nagyon releváns téma, és nagy érdeklődésre tart számot a társadalomban. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Olajág a politikától a tudományig különböző területeken vitatémává vált. Ebben a cikkben a Olajág különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Elemezzük következményeit, időbeli alakulását és az általa jelentett kihívások lehetséges megoldásait. A Olajág nem csak közérdek, hanem közvetlen következményei is vannak az emberek életére. Ezért elengedhetetlen, hogy megértsük ennek fontosságát és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Az olajágnak többnyire egy szimbolikus tartalma, jelentése van.
Olajágat az engedékenység gesztusaként, vagy a béke szimbólumaként adnak át – gyakran ilyen célzás nélkül is – Görögországban a vendégeknek és a barátoknak, a hétköznapi életben. A legtöbb országban ma is a béke szimbóluma.
Eredete
Ókori Görögország
Eredete az ókori görög kultúrában kereshető, ahol az olajág a béke és a jólét szimbóluma volt.
- A féltékeny Héra üldözésétől menekülő Létó hosszas szenvedés után menedékei talált Délosz szigetén. A „széphajú” istenasszony egy olajfa tövében - a békét megtalálva - világra hozta Apollónt és Artemiszt.
- Amikor Pallasz Athéné és Poszeidón vetélkedtek Athén város birtoklásáért, akkor a tengeristen bővizű forrást fakasztott, a bölcsesség istennője pedig elültette az első olajfát az Akropoliszon. Az istenek az olajfát becsülték többre, így lett Pallasz Athéné a nagy hírű város védő támogatója.
Biblia
A Bibliában az Özönvíz elmúltát jelzi a Noéhoz a bárkába visszatérő, csőrében olajágat hozó galamb. Ez a megbékélés jelképe Isten és ember között, valamint az élet újjászületésének jele a Földön.
Az áldozás szimbóluma is, hiszen Jézus az utolsó éjszakáját az Olajfák hegyén töltötte imádkozással.
A szeretet szimbóluma is, mert Jézus olajfából készült kereszten adta át életét.
A béke egyik közismert jelképe a Picasso alkotta „Békegalamb”.