A következő cikk a Norvégiai számi parlament témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt vált aktuálissá. A Norvégiai számi parlament megjelenése óta vitákat és vitákat generált, amelyek felkeltették a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ebben az értelemben fontos a Norvégiai számi parlament-hez kapcsolódó különböző szempontok alapos elemzése, hogy megértsük annak hatását és a jövőbeni lehetséges következményeit. Ebben a cikkben különböző szempontokat és nézőpontokat dolgozunk fel, hogy átfogó képet nyújtsunk a Norvégiai számi parlament-ről és annak mai relevanciájáról.
Norvégiai számi parlament | |
![]() | |
A számi parlament épülete | |
Alapítva | 1989 |
Székhely | Sametingsbygningen (![]() |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Norvégiai számi parlament weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Norvégiai számi parlament témájú médiaállományokat. |
A norvégiai számi parlament (északi számiul Sámediggi, norvégul Sametinget) a számi nép képviseleti testülete Norvégiában. A parlament helyszíne Karasjok. A parlamentet 1989. október 9-én nyitották meg. Jelenlegi elnöke Egil Olli, a Munkáspárt képviselője.
1964-ben megalakult a Norvégiai Számi Tanács, hogy a számi ügyekkel foglalkozzon. A tanács tagjait állami szervezetek jelölték. Ezt a szervezetet váltotta fel a számi parlament.
1978-ban egy olyan terv készült, amelynek eredményeként egy kis számi falu, Máze mellett gát és vízierőmű épült volna, elárasztva így a falut. Ez nagy tiltakozást váltott ki a számik körében. A tiltakozások eredményeképp a norvég kormány 1980-1981 között számi küldöttekkel tartott tanácskozást. A tanácskozások után egy bizottság állt fel, amely a számi ügyekkel foglalkozott. 1987-ben megszületett a számi törvény is, ez 1988-ban került be a norvég alkotmányba.
A számi törvény alapján megalapították a számi parlamentet, amelyet a norvég kormány 1987. június 12-én fogadott el, ami 1989. február 24-én lépett hatályba. Az első ülést 1989. október 9-én V. Olaf norvég király nyitotta meg.
A parlamentbe 43 képviselőt választanak meg, 13 választókörzetből, négy évre. Szemben Finnországgal itt a 13 választókerület lefedi egész Norvégiát. A legnagyobb párt (vagy pártok koalíciójának) képviselőiből egy végrehajtó testület jön létre (Sámediggeráđi), amelyik elnököt és alelnököt választ.
|
|
|