Node.js

Ebben a cikkben részletesen elemezzük és megvitatjuk a Node.js témát, amely témája különböző területekről hívta fel az emberek figyelmét, és általánosságban nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. A Node.js egy olyan téma, amely vitákat és ellentmondásos véleményeket váltott ki, mivel relevanciája és hatása a mindennapi élet különböző aspektusaira. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Node.js-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket, valamint ezek következményeit és lehetséges következményeit a jövőben. Ez az elemzés a téma mélyebb és teljesebb megértését kívánja elősegíteni, azzal a céllal, hogy elősegítse a konstruktív és gazdagító párbeszédet.

Node.js
FejlesztőNode.js Developers
Legfrissebb stabil kiadás23.10.0 (stabil verzió, 2025. március 13.)[1]
Programozási nyelvC++, JavaScript
Operációs rendszerMac OS X, Linux, Solaris, FreeBSD, OpenBSD, Windows (régebbi verzió Cygwin-t igényel), webOS
Állapotaktív
Kategória
LicencMIT-licenc
A Node.js weboldala

A Node.js egy szoftverrendszer, melyet skálázható internetes alkalmazások, mégpedig webszerverek készítésére hoztak létre.[2] A programok JavaScript-ben írhatók, eseményalapú, aszinkron I/O-val a túlterhelés minimalizálására és a skálázhatóság maximalizálására.[3]

Részletek

A Node.js a Google-féle V8 JavaScript-motorból, a libUV-ből és számos beépített könyvtárból áll.

A Node.js-t Ryan Dahl hozta létre 2009 januárjában, a növekedését pedig a Joyent, Dahl munkaadója támogatja.[4][5]

Dahl eredeti célja az volt, hogy lehessen weboldalakat push technológiával létrehozni, ahogy például a Gmail alkalmazásban is látható. Számos egyéb, más programnyelvekben való próbálkozás után a JavaScriptet választotta a meglévő I/O API hiánya miatt. Ez megengedte neki az eseményalapú, nem-blokkoló I/O API definiálását.[6]

Hasonlókat már írtak más programnyelvekre is, így például a Twistedet Pythonra, a Perl Object Environmentet Perlhez, a libeventet C nyelvre és az EventMachine-t Rubyhoz. A legtöbb JavaScript programmal ellentétben nem a webböngésző futtatja, hanem a szerveroldalon alkalmazásként fut. A Node.js implementálja a CommonJS specifikációk egy részét.[7] Tartalmaz továbbá egy REPL rendszert az interaktív teszteléshez.

Példák

Ez egy „Helló, világ!” program implementációja Node.js-beli HTTP-szerverként. A program a 8000-es portot figyeli: 

var http = require('http');

http.createServer(function (request, response) {
    response.writeHead(200, {'Content-Type': 'text/plain'});
    response.end('Helló, világ!\n');
}).listen(8000);

console.log('A szerver itt fut: http://localhost:8000/');

Az alábbi kód egy egyszerű TCP-szerver, amely a 7000-es portot figyeli, és "helló"-t ír ki csatlakozáskor: 

var net = require('net');

net.createServer(function (stream) {
    stream.write('helló\r\n');

    stream.on('end', function () {
        stream.end('viszlát\r\n');
    });

    stream.pipe(stream);
}).listen(7000);

Közösség

A Node.js fejlesztői közössége leginkább két levelezőlistán található meg, az egyik a nodejs, a másik pedig a nodejs-dev, továbbá a #node.js IRC csatornán, mely a freenode-on található. TA közösség továbbá a NodeConf-on is összegyűlik, amely egyéves, Node.js-re fókuszáló fejlesztői konferencia.[8] A Node.js fejlesztése a GitHubon zajlik, ahol a Node.js wiki is található.[9]

Magyarországon a meetup.com keretein belül szerveződik a közösség, mely havi rendszerességgel tartja találkozóit, Nodebp néven.[10]

A Node.js-t jelenleg számos nagy cég is használja, így például a Linkedin,[11][12] a Microsoft,[13] a Yahoo![14] és a Walmart.[15]

Jegyzetek

  1. ↑ Release 23.10.0, 2025. március 13. (Hozzáférés: 2025. március 27.)
  2. ↑ Wait, What's Node.js Good for Again? Archiválva 2012. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Klint Finley, 2011 január 25., ReadWriteHack
  3. ↑ Cade Metz. „The Node Ahead: JavaScript leaps from browser into future”, 'The Register', 2011. szeptember 1. 
  4. ↑ Why Everyone Is Talking About Node, By Jolie O'Dell, March 10, 2011, Mashable
  5. ↑ Alex Handy: Node.js pushes JavaScript to the server-side. SDTimes, 2011. június 24. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  6. ↑ Up and Running with Node.js, 1st, Up and Running, Sebastopol: O'Reilly, vii. o. (2012). ISBN 978-1-4493-9858-3 „I was concerned about the ability to program advanced push features into the website like I had seen in Gmail” 
    Lásd a könyv előszavát az OReilly.com oldalon
  7. ↑ Implementations/node.js - CommonJS Spec Wiki
  8. ↑ NodeConf Schedule Announced Archiválva 2012. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, By Klint Finley, April 7, 2011, ReadWriteHack
  9. ↑ Nodejs.org: Community
  10. ↑ Node.js Budapest website (angol nyelven), 2014. augusztus 24.
  11. ↑ You’ll never believe how LinkedIn built its new iPad app. VentureBeat, 2012. május 2. (Hozzáférés: 2012. május 10.)
  12. ↑ , LinkedIn's developer blog discusses their Node.js stack optimizations
  13. ↑ Here's why you should be happy that Microsoft is embracing Node.js. The Guardian, 2011. november 9. (Hozzáférés: 2012. május 10.)
  14. ↑ Archiválva 2012. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Yahoo! Developer Network announces Cocktails project using Node.js
  15. ↑ Why Walmart is using Node.js. VentureBeat, 2012. január 24. (Hozzáférés: 2012. május 10.)

További információk

Könyvek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Node.js című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.