Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nemzeti Közlekedési Hatóság-et és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Különböző nézőpontokba és elemzésekbe fogunk beleásni, hogy jobban megértsük a társadalomra, a gazdaságra, a politikára és a kultúrára gyakorolt hatását. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a történelem során tanulmányozás és vita tárgya volt, és relevanciája ma is alapvető. Ezzel a cikkel azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság hogyan alakította és alakítja tovább világunkat, és hogyan érthetjük meg és kezelhetjük a jövőbeni kihívásokat és lehetőségeket.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (rövidítve: NKH) a közlekedésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv volt. A Hatóság 2007-ben jött létre a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek és a Polgári Légiközlekedési Hatóság jogutódjaként, melybe később beolvadt a Katonai Légügyi Hivatal és a Magyar Vasúti Hivatal is.
Az NKH-tól később leváltak a korábbi Közlekedési Felügyeletek, amelyek új névként Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségekként folytatták tovább tevékenységüket.
Az NKH Központ, a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, a Légügyi Hivatal, továbbá a megyei/fővárosi kormányhivatalok Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályai látták el Magyarországon a közlekedéshez kapcsolódó engedélyezési, ellenőrzési, nyilvántartási tevékenységet. E hatóságok nem végeztek közlekedés-igazgatási feladatokat, ez a KekKH feladata volt.
A közlekedésért felelős miniszter (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, NFM) szakmai irányítási és ellenőrzési feladatainak ellátásában a Központ közreműködött, melyet a gyakorlatban NKH első fokú hivatalai végeztek. 2016. december 31-én a jogutódlással megszűnt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba olvadt.[1][2]
A közlekedési hatóságok tevékenységét (hatáskörét és illetékességét) a 263/2006. (XII. 20.) kormányrendelet[3] szabályozza. A Központ és a Hatóság első fokú szervei országos illetékességgel járnak el, székhelyük Budapest. A hatóság élén elnök áll, az elsőfokú hivatalokat elnökhelyettesek irányítják.