A jelenlegi kontextusban a Narin (település) olyan téma, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Narin (település) jelentősége az idő múlásával egyre nyilvánvalóbbá vált, mivel hatása a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A társadalomra gyakorolt befolyásától a szakmai téren való jelentőségéig a Narin (település) számos területen kiemelkedő szerepet játszott. Ezért kulcsfontosságú, hogy mélyebben elmélyedjünk a Narin (település) elemzésében, hogy jobban megértsük hatókörét és mai vonatkozásait. Ebben a cikkben a Narin (település) különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, kitérve annak számos aspektusára és a különböző kontextusokra gyakorolt hatására.
Narin | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Irányítószám | 722600 | ||
Körzethívószám | 722600 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 34 822 fő (2009)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Narin témájú médiaállományokat. |
Narin (Kirgiz nyelven: Нарын, Narın, نارىن) város Kirgizisztánban, Narin tartományban. Lakosságának száma a 2017-es becslések szerint 38 000 fő volt. Az ország kilencedik legnépesebb városa.
Kirgizisztán keleti részén fekvő település.
Naryn az ókori selyemút egyik ága mellett található, ahonnan az út délre halad a gyéren elhelyezkedő Kirgiziai hegyvidéken, a Torugart-hágón át Kínába. Jelenleg ez a fő közlekedési kapcsolat Kirgizisztán és Kína között. Narin egyetemz város, a Közép-Ázsia Egyetem három egyetemének egyike itt található, melyet 2000-ben alapítottak, melyben 2016. szeptemberében kezdődött meg a közép-ázsiai (UCA) Naryn-i egyetemi kurzus.
A tartomány gazdaságát az állattenyésztés uralja a ló, a juh és a jak tenyésztés mellett fő termékek a gyapjú és a hús. Ma a kerület az ország legszegényebb régiója. A szovjet időszakban kifejlesztett ásvány-bányák a kommunizmus bukása után nagyrészt bezártak, mivel nem voltak nyereségesek.