Nagyszemű tonhal

Ebben a cikkben elmélyülünk a Nagyszemű tonhal lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és többet megtudunk a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásáról. A keletkezésétől a mai relevanciájáig részletesen megvizsgáljuk a Nagyszemű tonhal-et és a környezetre gyakorolt ​​hatását. Egy kimerítő elemzésen keresztül felfedezzük a Nagyszemű tonhal körül létező különböző perspektívákat, valamint annak jelentőségét a különböző tudományterületek fejlődésében. Kétségtelen, hogy a Nagyszemű tonhal egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást és elemzést, ezért ebben a cikkben ennek mélyére fogunk merülni.

Nagyszemű tonhal
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Scombroidei
Család: Makrélafélék (Scombridae)
Alcsalád: Scombrinae
Nemzetség: Thunnini
Nem: Thunnus
South, 1845
Alnem: Thunnus
Faj: T. obesus
Tudományos név
Thunnus obesus
(Lowe, 1839)
Szinonimák
Szinonimák
  • Germo obesus (Lowe, 1839)
  • Germo sibi (Temminck & Schlegel, 1844)
  • Neothunnus obesus (Lowe, 1839)
  • Orcynus sibi (Temminck & Schlegel, 1844)
  • Parathunnus mebachi (Kishinouye, 1915)
  • Parathunnus obesus (Lowe, 1839)
  • Parathunnus obesus mebachi (Kishinouye, 1915)
  • Parathunnus sibi (Temminck & Schlegel, 1844)
  • Thunnus abesus (Lowe, 1839)
  • Thunnus atlanticus (non Lesson, 1831)
  • Thunnus mebachi Kishinouye, 1915
  • Thunnus obesus mebachi Kishinouye, 1915
  • Thunnus obesus sibi (Temminck & Schlegel, 1844)
  • Thunnus sibi (Temminck & Schlegel, 1844)
  • Thunus obesus (Lowe, 1839)
  • Thynnus obesus Lowe, 1839
  • Thynnus sibi Temminck & Schlegel, 1844
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagyszemű tonhal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszemű tonhal témájú médiaállományokat és Nagyszemű tonhal témájú kategóriát.

A nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A nagyszemű tonhal az összes óceán trópusi és szubtrópusi részén megtalálható. A Földközi-tengerből hiányzik.

Megjelenése

A kifejlett állat testhossza átlagosan 180 centiméter, de 250 centiméteres példányt is fogtak már. A felnőttkort 100-125 centiméteresen éri el. Az eddigi legnehezebb példány 210 kilogrammot nyomott. A hátúszóján 13-14 tüske és 14-15 sugár, míg a farok alatti úszóján 14 sugár ül. 39 csigolyája van. Testének alsóbb részei fehéresek. Körülbelül az oldalvonala mentén, fénylő kékes sáv fut végig; de ez addig amíg a hal él. Az első hátúszó sötétsárga, a második hátúszó és a farok alatti úszó világossárgák.

Életmódja

A nyílt vízi halak egyike. A felszíntől egészen 250 méter mélységig található meg, de általában 50 méter mélyen tartózkodik. A 13-29 Celsius-fok között érzi jól magát. Tápláléka halakból, rákokból és kalmárokból áll. Nappal és éjjel egyaránt vadászhat. Az ivadék és a fiatal csak azonos fajú rajokat alkot; a felnőtt más tonhalakkal is társulhat.

Legfeljebb 11 évig él.

Szaporodása

Az ívási időszakban a nőstény 1-2 naponként rak ikrákat. Általában teliholdkor ívik. A trópusokon egész évben ívhat.

Veszélyeztetettsége, felhasználása

A nagyszemű tonhal rajta van a vándorló tengeri halakat védelmező, úgynevezett Annex I of the 1982 Convention on the Law of the Sea határozat listáján; ennek ellenére ipari méretben halásszák. Japánban igen kedvelt. Frissen, főzve vagy konzervbe tárolva árusítják. A sporthorgászok is kedvelik.

Képek

Források