Nagy sárszalonka
A mai világban a Nagy sárszalonka olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális kihatásokig a Nagy sárszalonka felkeltette az akadémikusok, tudósok, politikusok és hétköznapi polgárok figyelmét egyaránt. Hatása különböző területekre terjed ki, a gazdaságtól a kultúráig, beleértve a technológiát és a környezetvédelmet is. Ebben a cikkben elmélyülünk a Nagy sárszalonka világában, hogy feltárjuk különböző oldalait, és megértsük annak fontosságát és hatását ma.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Gallinago media (Latham, 1787) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy sárszalonka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy sárszalonka témájú médiaállományokat és Nagy sárszalonka témájú kategóriát. |
A nagy sárszalonka (Gallinago media) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Európa északi és Oroszország északnyugati részén költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába. Fenyő-, fűz, éger- és nyírerdőkben honos, ahol mocsarasodó, sásos területet talál.
Megjelenése
Átlagos testhossza 27–29 centiméter, szárnyfesztávolsága 47–50 centiméteres, testtömege 150–225 gramm. Barnás, sárgás foltos tollruhája kiváló rejtőszínt biztosít fűvel és sással borított környezetében.
Életmódja
Talajlakó gerinctelen állatokkal, gilisztákkal, puhatestűekkel, rovarokkal, hangyákkal és magvakkal táplálkozik. Szurkálással és felszíni csipegetéssel szerzi élelmét.
Szaporodása
A sűrű aljnövényzetbe rejti fűvel és mohával bélelt fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 21-28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, 21-28 nap után röpképessé válnak.
 |
Kárpát-medencei előfordulása
Áprilistól májusig és augusztustól októberig tartózkodik Magyarországon, ritka vendégként.
Védettsége
A Természetvédelmi Világszövetség listáján szerepel, mint mérsékelten veszélyeztetett, Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 8.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. . (Hozzáférés: 2010. április 25.)
