Népművészet

A mai világban a Népművészet sok ember számára aktuális és érdekes témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, akár a történelemben betöltött relevanciájáról, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáról van szó, a Népművészet sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Népművészet különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és szerepét a különböző kontextusokban. Átfogó és multidiszciplináris megközelítéssel megkíséreljük megvilágítani ezt az érdekfeszítő és jelentős témát, és olvasóinknak egy mélyebb és átfogóbb képet nyújtunk a Népművészet-ről.

Ez a szócikk az általános népművészetről szól. Hasonló címmel lásd még: magyar népművészet.

A néprajztudomány felfogásában népművészetnek tekinthető minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom (népi kultúra), illetve Európán kívül a törzsi társadalmak természeti népei hoztak létre.

Jellemzői

„A népművészet azokból az alkotásokból áll, amelyeket a nép a maga szükségletére hoz létre saját hagyományai alapján” – lexikon definíciója szerint. Ide tartozó művészeti ágak: népköltészet, népzene, néptánc, népviselet, népi díszítőművészet. Kutatásával a néprajz tudománya foglalkozik. A vizsgálat tárgya a díszítőelemek, készítési módok összessége is.

Faragott festett szék a kalocsai népművészeti házból

Kereskedelmi értelemben népművészetnek szokás nevezni még az iparművészet azon területét, amely a népi művészet stílusjegyeit átvéve hoz létre használati és dísztárgyakat.

Egy harmadik definíció szerint népművészetnek tekinthető minden alkotás, ahol az alkotás technikáját, formavilágát az alkotók nem iskolai körülmények között sajátították el. E meghatározás alapján létezik városi népművészet is (városi folklór).

A népművészet további ismérvei Andrásfalvy Bertalan szerint:

  1. A létrehozás ideje, kora – az írásbeliség, az urbanizáció vagy annak hiánya jellemzi-e jobban az alkotót, annak társadalmi csoportját.
  2. Eladásra, vagy saját használatra készült-e az adott tárgy.
  3. Dísztárgyakról, vagy használati tárgyakról van-e szó (hagyományosan nem készültek pusztán dísztárgy funkciót betöltő tárgyak, a díszítések a használati tárgyakon jelentek meg).
  4. Dal, tánc, ünnepi hagyomány (esküvő, halott búcsúztató, tél zavaró, új kenyér, szüret stb.)

Jegyzetek

Források

  • Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi alapismeretek. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1982, ISBN 9635629982

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Commons:Category:Folk art
A Wikimédia Commons tartalmaz Népművészet témájú médiaállományokat.
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!