Nátrium-szulfid

Nátrium-szulfid
Más nevek	Dinátrium-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	Vízmentes: nonahidrát:
PubChem	14804
ChemSpider	207721
EINECS-szám	215-211-5
DrugBank	DB11159
ChEBI	76208
RTECS szám	WE1905000
InChIKey	GRVFOGOEDUUMBP-UHFFFAOYSA-N
UNII	YGR27ZW0Y7
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	vízmentes: Na2S, nonahidrát: Na2S · 9H2O
Moláris tömeg	vízmentes: 78,046 g/mol, nonahidrát: 240,182 g/mol
Megjelenés	színtelen, higroszkópos, szilárd
Sűrűség	1,856 g/cm³ (14 °C, vízmentes) 1,43 g/cm³ (hidrát, 20 °C)[1]
Olvadáspont	920 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	jó, 188 g/l (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Mérgező (T) Maró (C) Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok	R22, R24, R31, R34, R50[1]
S mondatok	(S1/2), S26, S36/37/39, S45, S61[1]
LD50	208 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Nátrium-oxid Nátrium-szelenid Nátrium-tellurid
Azonos anion	Lítium-szulfid Kálium-szulfid
Rokon vegyületek	Nátrium-hidrogénszulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nátrium-szulfid (képlete: Na₂S) egy szervetlen vegyület, a kén-hidrogén nátriumsójának tekinthető. Fehér színű kristályokat alkot. Erősen higroszkópos vegyület. Vízből kilenc molekula kristályvízzel kristályosítható. Vízben jól oldódik, 100 g vízben szobahőmérsékleten 18 grammja oldódik fel.

Nedvesség hatására vagy vizes oldatban hidrolizál, az oldat erősen lúgos kémhatású lesz. A hidrolízisekor kén-hidrogén fejlődik, ami a szagáról könnyen felismerhető. Ha kénporral hevítik, nátrium-poliszulfidokká alakul. Ilyen vegyületek például a nátrium-diszulfid (Na₂S₂), a nátrium-triszulfid (Na₂S₃) és a nátrium-pentaszulfid (Na₂S₅). A kén-hidrogén sójának tekinthető, ezért savak hatására kén-hidrogén fejlődik belőle. Jód hatására kén kiválása közben nátrium-jodiddá alakul. A nátrium-szulfid olvadéka megtámadja az üveget, a porcelánt, a kvarcot, de még a platinát is.

A nátrium-szulfid mérgező hatású, mert a szervezetben toxikus kén-hidrogén szabadul fel belőle. Hosszabb érintkezése a bőrrel fekélyeket és ízületi gyulladást okozhat.

Nátrium-szulfátból állítható elő szénnel való izzítással.

${\displaystyle \mathrm {Na_{2}SO_{4}+4\ C\rightarrow Na_{2}S+4\ CO} }$

Az így nyert termék szennyezett, körülbelül 20% vízben oldhatatlan anyagot, szenet és hamut tartalmaz. A képződött nyers olvadékát ezért forró vízben oldják, majd a nátrium-szulfidot kikristályosítják.

Tisztán nátrium-hidroxidból és kén-hidrogénből állítható elő.

${\displaystyle \mathrm {NaOH+H_{2}S\rightarrow NaSH+H_{2}O} }$

${\displaystyle \mathrm {NaSH+NaOH\rightarrow Na_{2}S+H_{2}O} }$

A nátrium-szulfidot a bőriparban a bőr szőrtelenítésére, a vegyiparban redukálószerként, illetve kéntartalmú festékek előállítására alkalmazzák. Felhasználják még a kohászatban is, illetve fényképészetben a fekete-fehér papírképek barnítására (szépia-színezés).

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.