Nátrium-nitrit

Jelenleg a Nátrium-nitrit nagy jelentőséggel bír a társadalom különböző területein. Hatása érezhető volt a gazdaságban, a politikában, a kultúrában és az emberek mindennapi életében. Ez a jelenség nagy érdeklődést váltott ki, és vitákat váltott ki különböző szektorokban, akik igyekeznek megérteni a Nátrium-nitrit következményeit és következményeit a mai társadalomban. Ez az oka annak, hogy döntő fontosságú, hogy alaposan megvizsgáljuk ezt a kérdést, elemezve annak okait, hatásait és lehetséges megoldásait az általa jelentett kihívások kezelésére. Ebben a cikkben átfogóan foglalkozunk a Nátrium-nitrit hatásával a modern élet különböző aspektusaira, azzal a céllal, hogy az olvasó teljes és részletes képet adjon erről a mai kérdésről.

Nátrium-nitrit

Nátrium-nitrit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7632-00-0
PubChem 23668193
ChemSpider 22689
EINECS-szám 231-555-9
KEGG D05865
ChEBI 78870
RTECS szám RA1225000
ATC kód V03AB08
Gyógyszer szabadnév sodium nitrite
Gyógyszerkönyvi név Natrii nitris
InChIKey LPXPTNMVRIOKMN-UHFFFAOYSA-M
Beilstein 906771
UNII M0KG633D4F
UN-szám 1500
ChEMBL CHEMBL93268
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet NaNO2
Moláris tömeg 69,00 g/mol
Megjelenés fehér por
Sűrűség 2,2 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 270 °C
Forráspont 320 °C elbomlik
Oldhatóság (vízben) 82 g/100 ml (20 °C)
Veszélyek
EU osztályozás Oxidálószer (O),
Mérgező (T),
Környezetre káros (N)[1]
R mondatok R8, R25, R50[1]
S mondatok (S1/2), S45, S61[1]
Lobbanáspont nem gyúlékony.
LD50 180 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation Nátrium-nitrát
Azonos anion Kálium-nitrit
Ammónium-nitrit
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nátrium-nitrit (E250) szervetlen vegyület, (képlete NaNO2), melyet különböző színek fixálására, valamint élelmiszerek (elsősorban hús- és halételek) tartósítására használnak. A salétromossav nátriumsója.

Tiszta állapotban halványsárga kristályos por. Vízben nagyon jól oldódik, és higroszkópos tulajdonságokkal rendelkezik. Oxigénnel érintkezve lassan nátrium-nitráttá (NaNO3) alakul.

Felhasználási területei

Tartósítószerként

Az élelmiszeriparban kettős célt szolgál: egyrészt élénkebbé, tartósabbá teszi az élelmiszer színét, valamint hús- és halételek esetén meggátolja a Clostridium botulinum nevű baktérium elszaporodását, amely a botulizmus nevű mérgezésért felelős. Napi maximum megengedett beviteli mennyiség 0,06 mg/testsúlykg. A gyomorba került nitritekból és az ott jelenlévő fehérjékből káros nitrózaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak.

Egészségügyi használata

Az egészségügyben egyes keringési zavarok esetén értágító hatása miatt, valamint egyes légzészavarok esetén hörgőtágító hatása miatt alkalmazzák. Ciánmérgezés esetén ellenanyagként használják, mivel Fe(III)-má oxidálja a hemoglobinban lévő Fe(II)-t (methemoglobin), amely így megköti a ciánt.[3][4]

Egészségügyi kockázatok

Emlősökben mérgezést, halált okozhat. Patkányokban az 50%-os halálozási arányt 180 mg/testsúlykg váltja ki, az embernél 71 mg/testsúlykg, amely szerint egy 65 kg-os személy letális adagja 4,5 g. Az Európai Unióban csakis konyhasóval (NaCl) keverve használható, a NaNO2 az elegy csupán 0,6%-át teheti ki és rózsaszínűre festett a más vegyülettel való összetéveszthetőség elkerülése végett. Az E250-es élelmiszeradalék számot viseli.

A gyomorba került nitritekből és az ott jelenlévő fehérjékből hő és savas környezet hatására káros nitrózaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak. Kísérletek igazolni látszanak a nitritekkel kezelt húsok fogyasztásának mennyiségének, és egyes ráktípusok gyakoriságának kapcsolatát.[5][6][7]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c A nátrium-nitrit (ESIS)[halott link]
  2. ↑ A nátrium-nitrit vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 1. (JavaScript szükséges) (angolul)
  3. ↑ Associated Press. „Hot dog preservative could be disease cure”, 2005. szeptember 5. 
  4. ↑ Roxanne Khamsi. „Food preservative fights cystic fibrosis complication”, NewScientist.com, 2006. január 27. (Hozzáférés: 2007. november 18.) 
  5. ↑ http://www3.interscience.wiley.com/cgi-bin/abstract/113337490/ABSTRACT?CRETRY=1&SRETRY=0[halott link]
  6. ↑ A. W. Susanna C. Larsson (2006). „Meat consumption and risk of colorectal cancer: A meta-analysis of prospective studies”. International Journal of Cancer 119 (11), 2657-2664. o. DOI:10.1002/ijc.22170. 
  7. ↑ Miranda Hitti. „Study: Cured Meats, COPD May Be Linked”, WebMD Medical News, 2007. április 17. 

Források